Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1974. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/28. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1975)

Rómaikor

- 45 ­Kórház u. 7. s z. alatt, az uj 209/b jelű épület Duna felőli oldalán, a régészeti feltárások felszinre hozták az aquincumi legióstábor K-i kapujának romjait. Az épitmény alapterülete 30 x 15 m. A kapu mind­két oldalát egy-egy nyolcszögletű torony védte, az É-i torony burkolatából három sor kváder látható az eredeti helyén. A kapunak .három, feltehetően boltives átjárója közül a középső 4,5 m széles volt, ez a kocsiforgalom részére készült: É-on és D-en keskenyebb átjárók a sze­mélyforgalmat szolgálták. A kapunál kereszteződött a tábor K-Ny-i főutcája /via praetoria/ a táborfalat szegélyező és itt É-D-i i­rányban futó via sagularis-szal. Jelentős részletek ma­radtak meg mindkét ut bekövezéséből. A kapu felmenő falai a rómaikori járószint fö­lött átlag 1/2 m magasságig maradtak meg, a maga idejé­ben monumentális épitményt a IV. sz. végén tervszerűen bontották le. Kőanyagát ugyanekkor a közvetlen környe­zetében elplanirozták, feltöltésként használták. Az ér­tékes faragványok egy része újra felszinre került az á­satások következtében. Több mint 50 kisebb-nagyobb tö­redék közé párkányok, boltivtöredékek, pillérfők, osz­loplábon figurális diszü és növényi ornamentikáju reli­efek sorolhatók. Segítségükkel az egyik átjárót megkö­zelítő pontossággal lehet rekonstruálni. A táborkapu belső oldaláról feltehetően eredeti helyről való mérföldkő töredéke, kopott felületén nehe­zen betűzhető ki a többsoros felirat, amely szerint a kőoszlopot a III.sz.-ban állították fel a tábor kapujá­ban. A római kapu félig-meddig elbontott kapualjában a középkorban műhelyt rendeztek be; kemence anyagtároló verem, kut, gabonatároló verem, őrlőhely került elő, melyet a XIII.sz.-tói használtak. A műhelyt a XV.sz.fo-

Next

/
Thumbnails
Contents