Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1974. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/28. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1975)

Őskor

- 26 es I. szelvényben, a 70 cm mélységben jelentkező tiszta lösz-feltöltésbe ásva, középkori gödör került elő. A 70-110 cm közötti, 40 cm vastag lösz feltöltés máris egyértelműen bizonyltja, hogy a X-XIV.sz. közötti időben a dombon vár állott, tehát a feltűnően magas és jó állapotban levő sánc jelen formájában csak középkori lehet /az 1949.óvi ásatás teljes egészében bronzkorinak vélte/. Az 1. bronzkori szint és házpadló 110-130 cm között került elő, ovális tűzhellyel. Jó fenntartású a 150 cm mélyen fekvő 2. bronzkori szint. Erős házpadló, helyenként gödrökkel roncsolva. A padlón katlantüzhely alapja, hordozható tűzhely alapja, három másik ovális tüzelőhely, őrlőkő és sok égett buza. Ugyanezen ház korábbi szakaszának tekinthető a 164 cm mélyen feltárt szint két ovális tűzhellyel. A 3. bronzkori szint 184200 cm között fekszik; padlómaradvány ovális tüzhelylyel. Az 1949. évi ásatás mellett nyitott 4x8 m-es II. szelvényben a rétegsor hasonló volt. A középkori löszfeltöltés, amelyet a rajta talált vas sarkantyú is keltezett, itt 80 - 120 cm között jelentkezett. 120-180 cm között gödröktől erősen roncsolt három bronzkori padlószint helyezkedett el, néhány tűzhellyel. A szelvény közepén 184 cm mélyen avar fiúgyermek sirja. Az előkerült leletanyag - közte számos ép és kiegészíthető bögre - a Vatya kultura késői, koszideri szakaszából származik. A II. szelvény feltárója: Vékony Gábor. További munkatársak: Stanczik Ilona, valamint Antóni Judit, Fülöp Gyula, Szatmári Ildikó, Tököly Gábor és Raczky Pál egy.hallgatók. /Ta/ Bóna István