Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1974. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/28. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1975)

Magyar közép- és újabbkor

- 118 török megszálláskor börtönnek használták,melyekről Ev11a Cselebi is megemlékezik. A pincék és a fölötte álló - közben átépitett - házak alap- és metszetrajzát megtaláljuk az 1710-ben készült felmérésen. A 8 m vastagságot is meghaladó Ny-i várfal kutatása során a legkorábbi belső várfal ujabb támpilléreit fedeztük fel és bontottuk ki. Értékes gótikus kőfaragványokat /alakos konzol, mondatszalaggal, későgótikus, gazdag tagozatú záradékkő,boltozati borda/ bontottunk ki a későbbi falvastagitásból. A Képtár ÉNy-i sarkánál és a Tömlöc-bástya D-i oldala mellett feltárt és helyreállított gótikus épületmaradvány között lebontottuk a barokk-kori falat. Alatta és mellette feltártuk a további gótikus épületmaradványok K-i falát. E fal K-i fele melletti szelvényeket É-i irányba bővitettük. A románkori székesegyház Ny-i oldala előtt - a korábbi években feltárt Ny-i szelvény DK-i sarka és az É-i torony DNy-i sarka között - vastag, erősen lepusztult fal volt, amelynek tetején levő törmelékrétegből sir került elő. Az előcsarnokban felnyitottuk a központi helyzetű kőládás sirt. A sir Ny-i része bolygatott volt, az ÉK-i sarokban a II.világháborúban használt kézigránátot találtunk. Másik nagy feladatunk a Setét-kapu és környékének feltárása volt. Az emeleti szint kutatása során kiderült, hogy az két épitkezés maradványait rejti magában, amelyek közül a külső vár felé eső a régebbi. Pontosabb korhatározást csak a kapu belső részében jövőre végzendő kutatás után adhatunk. A kapu felső szintjén, az ÉK-i sarokban, kör alakú aknát ismertünk meg, amely esetleg a kapu felvonószerkezetéhez tartozó ellensúly mozgatásával állhatott kapcsolatban. A Setét-kapuhoz