Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1974. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/28. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1975)

Magyar közép- és újabbkor

- 115 ­táztuk a centrális kupolacsarnok eredeti alaprajzi hely­zetét. Megállapíthattuk a fali kutak elhelyezését, va­lamint több részletét feltártuk a falban húzódó török­kori vizvezetékrendszernek, amely agyagcsövekből ké­szült kettős nyomóvezeték volt. Ugyancsak sikerült meg­határozni az oldalkamrákat összekötő eredeti átjárónyi­lások helyét is, valamint a későbbi áttörések korát. A török részt lefedő sátortető elbontása után a volt padlástérben - a többméteres feltöltésben - fel­tártuk a négy sarokkamrát fedő alacsony, dobon ülő ku­polákat, valamint a keresztkamrák dongaboltozatait,to­vábbá a centrális teret boritó nagy kupolát is megtisz­títottuk a későbbi ráfalazásoktól és feltöltéstől. Majd a kupolákon és a dongaboltozatokon feltártuk a több sorban és szabályos rendszerben elhelyezkedő felülvi­lágító nyilásokat, amelyeket a XVIII.sz.-i átépítéskor falaztak be. A külső homlokzaton végzett falkutatás tisztáz­ta az épület eredeti fő párkányának magasságát és annak több darabját bontotta ki a másodlagos falazásból. Fel­tártuk a homlokzatot három oldalon áttörő barokk-kori kőkeretes ablaknyilásokat is. /BTM/ Gerő Győző 165. A Budakeszi u. 91-95.s z. telkeken, a hajda­ni budaszentlőrinci pálos kolostor területén, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság anyagi hozzájárulásával a vég­leges feltárás és bemutatás szándékával megkezdtük a romterületnek É-Ny irányából D-K felé terjedő részének feltárását. Ennek során a kolostor XV.sz.-i épitésü 10x10 m-es alapterületű tornyának alapozása és az ahhoz D felől csatlakozó kerités kőfalának alapjai kerültek elő. A torony körül megtaláltuk egy korábbi talán a

Next

/
Thumbnails
Contents