Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1974. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/28. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1975)

Magyar közép- és újabbkor

- 113 lyiség csatlakozott, amelynek K-i falát az eredeti fal vastagságának elkeskenyitésével alakitották ki.A helyiség padlójaként lapjára fektetett római sirkő töredékét használták fel. A helyiség K-i falát a középkorban átépitették. A középkori szint a mai szint alatt 90 cm-re jelentkezett. A középkori fal Ny-i oldalánál kupcserepekből kialakitott csatorna kifolyó nyilását találtuk.A középkori épület osztófala K-i irányban is jelentkezett. a Bertalan Vilmosné III.. Calvin kö

z. Folytattuk az 1930-as években végzett ásatásokat a XIII.sz.-i királyi, majd királynői vár feltárására. Kiástuk a már korábban feltárt várkápolnának eddig csak kiszerkesztett szentélyzáródását. Meghatároztuk a szentélyhez tartozó járószintet.A szentélytől K-re É-D-i irányú középkori falat tártunk fel. Nagyméretű római épület K-Ny-i irányú falrészletét határoztuk meg. A területet a XVIII-XIX.sz.-i épületekkel megbolygatták. Altmann Julia III-»-, Mókus u. 10-1

2. helyén - szintsüllyesztési munkák után - a kxarissza kolostor templomának hajóját és a D-i mellékhajó szentélyzáródását tártuk fel. Ennek során meghatározhattuk a XIV.sz.-i templom hosszát és szélességét /65 x 20 m/. A hajót megközelítően középen az apácakarzat fala osztja ketté. Az ettől K-re eső hajórész három osztású, a mellékhajók szélessége kb. 4 m, a főhajőé 12 m. Az oszlopok között téglából és kőből épitett sirhelyeket találtunk. A kolostor a templom alatt XIII.sz.-i településmaradványokat, római falakat és VII.sz.-i avar kerámiát találtunk. A Fényes, Perc és