Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1974. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/28. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1975)

Árpád-kor

- 101 tendőben sorra kerülő XI. sz.-i bencés apátság feltárását. Az 1091-ben felszentelt monumentális bazilika feltárása után, a bazilikához É felől csatlakozó Szt. Benedek-rendi kolostorépület tömbjeinek Ny-i, ill. K-i egységeit kutattuk. A Ny-i oldalon előkerült az Árpád-kori kerengő bazalt és homokkőből rakott fundamentuma, valamint a kerengő folyosójának padozata alá temetettek közel 50 sirja. A sirmellékletek és a temetési ritus kétségtelenné teszi, hogy a temetkezések a XII.sz.-tói indultak meg, mindenütt igazodva a kerengő alapozásához. A kerengő tartó oszlopainak több lábazatát megtaláltuk. A későközépkorban ezt a szárnyat is jelentősen átépitették. A K-i oldalon a bazilika É-i szentélyéhez kapcsolódva feltárt un. kápolna padlószintje a templom padozatánál 60 cm-rel lejjebb volt. Emiatt a felmenő falak nagy része is megmaradt.A helyiség együtt épült a bazilika É-i hajójával és egy nagy ablak, valamint ajtó kapcsolta az É-i szentélyhez. A kápolnában egy másodlagosan épitett, un. sepulchrumos oltár maradványait is feltártuk. Az oltár épitésével egyidejűleg a K-i oldalon levő ülőfülkét befalazták. A kápolna is közvetlenül bronzkori rétegen áll. Kiszabadítottuk a bazilika K-i oldalát és a kápolna K-i főfalát. Jelentős emlékanyag között tucatnyi érem volt, amelyek közül megemlitendők Könyves Kálmán érmei, Zsigmond arany forintjai és egy velencei arany dukát. A kápolnától É-ra talált apszisszerü fundamentum rendeltetése egyelőre tisztázatlan. Az ásatáson részt vett Magyar Kálmán régész, Matolcsi János zoológus, asszisztensek és restaurátorok, valamint Vályi Katalin egy.hallgató. /Ta/ B

akay Kornél