Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1973. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/27. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1974)

Árpád-kor

- 74 pitett sírkamrát vágtak át. Leletmentéssel tisztáztuk, hogy az alapfalak a Bikács nemzetség XII. sz.-ban alapított nemzetségi monostorának maradványai, amelynek egykori épületei és kéttornyú temploma a XVI-XVII.sz.-ban pusztultak el. Konzultánsi Kozák Károly. /Ta/ Gaál Attila Mosonmagyaróvár-Vár. Kaputoron

y /Győr-Sopron m./. L. 176. sz. 135. Pápó

c /Vas m., celldömölki j./ /XXXIX/. A középkori négykaréjos kápolnához csatlakozó régi iskolaépület átalakításával egyidőben végzett tereprendezés előtt két Árpád-kori ház részletét, egy kemencét és hamuval telt gödröket tártunk fel. /OKF/ Medgyes Magdolna 136. Pilisszentkeresz

t /Pest m., szentendrei j./ /XLVIII/. Pilisen folytatjuk Közép-Európa egyik legnagyobb cisztercita apátságának /1184/ feltárását. Az apátság igen jelentős központ volt nemcsak gazdasági, ipari, de művészeti szempontból is. A templom kora-gótikus konstrukcióját a francia kezdeményezésekre lehet visszavezetni, ugyanakkor mintául szolgált a korabeli templom, sőt palota-épitészet számára. A cisztercita kolostor épitői és a munkák vezetői - csakúgy, mint az első szerzetesek - feltehetőleg franciák voltak. Név szerint csak az utolsó épitési periódus mesterét, Villard de Honnecourt-t ismerjük, aki - rajzalbumának tanúsága szerint járt Magyarországon,sőt egy magyarországi templom különböző padlómintáit is lerajzolta. Ezeket a padlómintákat az ásatás folyamán megtaláltuk. A nagy középkori mesterrel igen fejlett épitési profilok és szobrászati formák, a reimsi klasszikus gótika jutott el Magyarországra. Egyetlen királyi személyt, II.Endre tragikus sorsú feleségét, a pilisi hegyekben meggyilkolt Meráni Gertrudot temették a templomba, mint ahogy a krónikákon kivül fia, IV. Béla egyik okleveléből is kiderül. E legkorábbi és legszebb gótikus síremléket a török által összezúzva megtaláltuk.