Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1973. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/27. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1974)

Honfoglaláskor

- 66 ­A sopronkőhidai tipusu kerámia-töredékek alapján a kohász­és kovácstelcp a IX.sz.-ban állt fenn. Az ércek és salakok vizsgálatát dr. Vastagh Gábor végezte, további kémiai tűzállósági és metallográfiai vizsgálatokat a Le­nin Kohászati Müvek laboratóriumaiban a Központi Kohászati Muzeum végeztetett nemeskéri eredetű vasércen, vassalakon, kemencetöre­déken és vastárgyakon. Az ásatási területet Busi György térképez­te fel. /Ta/ Gömöri János 116. Öreglak, Park u . /Somogy m., fonyódi j./ /L/. Fábián János telkén - házalapozás közben - megbolygatott két honfogla­láskori sir előkerülése után további öt sirt találtunk. Tájolásuk Ny-K, ill. É-D. Átlagos sirmélység 170 cm. A 4.sz. gyermek sirban bronz fülbevalók, az 5.sz. férfi sirban bronz övveretek és szij­végek is voltak. Az ásatáson részt vett B.Perjés Judit restaurátor. /Ta/ Magyar Kálmán 117. Pusztaszer-Ópusztaszer-Kiezner tany a/Csongrád m., sze­gedi j./ /XXXII/. A monostorásatás közelében homokkitermeléssel veszélyeztetett lelőhelyen végzett mentőásatással a tiszapolgári kultura telepe, a péceli kultura temetőrészlete /2 sir/, bronzko­ri telepnyomok, két D-É-i irányitásu szarmata, három honfoglalás­kori sir, valamint a középkori Szer mezőváros nyomai kerültek e­lő. A honfoglaláskori sirok közül kiemelkedik egy Ny-K-i irányi­tásu feldúlt lovassir, melynek mellékletei: arany hajkarika, ij­merevitő csontlemezek, nyilhegyek, tegezvasalás, vaskés. Részt vettek: Szabó János /Békéscsaba/, Nagy András és Vá­lyi Katalin egy.hallgató. /Ta/ Horváth Ferenc 118. Recsk - Martonk a /Heves m., egri j./ /X/. A 12 éve is­mert IX-X.sz.-i lelőhelyen végzett próbaásatás néhány cölöplyukat és tűzhelyet eredményezett, IX. sz.-i leletanyaggal. Az épitmény szerkezete még nem bontakozott ki. /Ta/ Szabó János Győző

Next

/
Thumbnails
Contents