Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1973. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/27. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1974)

Rómaikor

- 35 ványai kerültek elő a megfelelő szintekkel együtt. Az utca É-i végében egy helyiség apszisos zárófala is előkerült. Korhatározó leletanyagot nem találtunk. Ezen a szakaszon a-Traianus és Hadrianus-kori tábor K-i frontja előtti canabae épületei húzódnak. Óbuda rakpart 35-39- Az úttesten - a csatornázási munkák során - K-Ny-i és É-D-i irányú, több periódust képviselő falmaradványok, szintek kerültek elő. Az egyik pusztulási réteg BR.AN bélyegü téglatöredéket tartalmazott. Ezenkivül egy DNy-ÉK-i irányú, 10,20 m hosszú, tégla alapokkal kirakott kőfalas csatorna is napvilágra került, melynek téglái között 45-50 mm vastag fali téglák voltak LEG II AD bélyeggel. Mindezek a canabae K-i szélének a településéhez tartozhattak. Sziimai Krisztina A canabae D-i oldalán nagyobb épületkomplexum feltárására került sor: Kiscelli u. 8. és 6.s

z. 1973 augusztus-szeptemberben a régi lebontott házak telkén, a Táborvárosi Kuzeumtól K-re lévő területen végeztünk ásatást. A munka előzménye az 1968-ban végzett ásatás /Németh Margit/ és az 1950-53 évek ásatásai /Sz. Póczy Klára, Szilágyi János/ voltak. A munka során a Táborvárosi Iluzeum romkertjében bemutatott, III.sz. elejéről származó épület K-i felét ástuk ki, igy az egész épület alaprajzát sikerült tisztázni, sőt egy korábbi, a II.sz. első felére keltezhető épület több helyiségét is megtaláltuk ugyanitt. Ettől D-re a közvetlenül szomszédos ház falai kerültek elő. A III.sz. végétől az épületeket elhagyták, ettől kezdve a helyén temető létesült. Az épületek bontási rétegére építettek rá egy nagyméretű, ÉNy-DK-i irányú vízvezeték falat, amelynek kiindulási- és végpontja még ismeretlen. A falban két párhuzamos cserép csőben haladt a viz; a ház É-i határfalánál emelő szerkezettel megemelték a vizet,s igy a fal magasabb szinten folytatódott. Ezzel a viz esését is biztosították s a ház terrazzopadlóit sem kellett az építéskor feltörni. 17 sirt tártunk fel, részben Ny-K-i tájolású fakoporsós sirokat, részben É-D-i és Ny-K-i tájolású tégla-, ill. kőlapos