Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1973. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/27. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1974)

Rómaikor

- 31 Vörösvári u. 20-2

2. Ezen a területen Szilágyi János 194950-ben leletmentést végzett, s akkor római falmaradványok, úttest és kettős olajprés mészkő alapozása került elő. 1973 őszén azzal a céllal kezdtük meg az ásatást, hogy az olajprést kiemeljük és az aquincumi muzeumba szállitsük. A három hónapig tartó feltárás során a préshez tartozó helyiségeket, csatornarendszereket, ciszternát sikerült felszinre hoznunk, majd a már korábban megtalált préshez hasonló, de kisebb prés alapozást is találtunk. Mindkét prés az épület ÍNy-DK-i irányú fő falához csatlakozik. A területen igen sok dürzstál töredék, több tüzelőhelymaradvány került elő, melyek arra engednek következtetni, hogy a katonaság számára dolgozó olajütő műhely maradványait találtuk meg. Az előkerült leletanyag alapján a műhely a II. sz.-nál későbbre nem keltezhető. A nagyobbik prés melletti téglaboritásos padlón a Leg.II.Ad. bélyegzőjének lenyomata látszik. A műhelyépület ÉNy-DK-i irányú zárófalát a Vörösvári u.20.sz. telken találtuk meg, ahol a már Szilágyi János által ismert uttestet kitisztogattuk, majd további irányát is kijelöltük. Az olajütő műhely elrendezése, felszerelése a Mediterraneumban előkerült műhelyekkel rokon, teljes feltárását és helyreállítását 1974-ben folytatjuk. Az óbudai szanálással mód nyilt arra, hogy a környező házak pincéiben is kutathassunk, igy a Vörösvári u.18. és 24.sz. telkeken is találtunk római falakat, padlószinteket. Pető Mária A tábor belső épületei közül enlitést érdemel a praetenturában egy fürdőrészlet: Kórház u. 18-38.; Vöröcvári u.3-1

5. Az alapozási gödör oldalfalainak metszeteiben 340 m hosszúságban több periódus épületmaradványait, csatornáit, szintjeit tudtuk dokumentálni. A legkésőbbi pusztulási réteget II.Constantinus érme keltezi. Az áruház alapozási árkának DK-i részében sok helyiséges, több átépítést mutató, részben hypocaustumos, részben terrazzopadlós épületkomplexumnak - feltehetően - már a Ny-i záródása került elő, melynek pusztulása a IV.sz. középső évtizedeire tehető. Az épületkomplexum apszisos, támpilléres helyiségében LEG II AD, COH VII.BR. bélyeges téglák helyezkedtek el. Szirmai Krisztina