Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1972. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/26. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

Árpád-kor

kőzik itt, A sziklába vájt pincét a XXV.sz, második felétől kezdve betöltötték, melyből már rangos leletekkel találjuk az udvari élet ás fényűzés emlékeit /diszkályha csempék, szines ablaküvegtöredékek stb./. Megállapítható, hogy a XHI.sz.-i városfalat a XIV-XV.sz. fordulója táján kiiktatták s helyébe a most is álló Ny-abbi várfalat építették. A kettő a terület ÉNy-i részén, egy nagyobb méretű - XVI-XVH.sz .-i metszeteken még ábrázolt kőházat fogott közre. Valószínű, hogy a XV. 3z.-ra az itt állt korábbi épületeket lebontották és a palota É-i előudvarában nagy egységes teret, a sokszor emiitett "area amplissima"-t alakították ki. A bontást, szintsüllyesztést, s igy kutatási területünket É-ra az a mo3t feltárt várfal zárja, amely a Ny-ra eső Karakas pasa tornyát a hajdani, un. Kolduskapuval kötötte össze. Ez a falrendszer is középkori eredetű,a Karakas pasa tornyának alapjaival együtt. /BTW Zolnav László Budapest XV.. Kossuth L.u. 41.a

z. L. 167.sz. 137. C3abacsüd-Nagyráta-Dögö

s /Békés m., szarvasi j./ /III/. Téglatermelés hozta felszínre a lelőhelyet. A feltárás eredményeképpen az ősi falu templomának falait találtuk meg. A falak két építési periódust mutatnak. Az első templom román stílusban épült a XI-XII.sz. fordulóján, majd a XIV.sz.-ban a szentély felőli részt gótikus stílusban bővítették. A templomot az 1500-as évek közepe táján felgyújtották és lerombolták. A tetőszerkezet fagerendái lezuhantak és az ásatás alkalmával az égett gerendákat megtaláltuk a padozaton. A templom eddig feltárt részeinek hossza 20,2 m, szélessége 8,7 m. /Ta/ T «Juhász Irén 80