Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1972. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/26. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)
Népvándorláskor
115. Tiszafüred-Mai oro a /Szolnok m., tiszafüredi j./ /XXXVIII/. 1972-ben befejeztük a község K-i határában 1965-ben megkezdett, a Tisza II. Vizilépcső épitési munkáit megelőző régészeti feltárások keretében folyé avar temető ásatását. Erre a temetőre - a bronzkori temetővel kapcsolatos 1964.évi leletmentése során - Csalog Zsolt bukkant, és öt sirt tárt fel. Tervszerű ásatásunk nyolc ásatási idényben folyt. Az utolsó, 1972.évi ásatás 177 sirt tárt fel, igy a Csalog-féle öt sirral együtt a temető összsirszáma 1283. A Tisza volt medre mellett ÉK-DNy-i irányban széles téglalap formában hosszan nyúló temető minden sirját szakember tárta fel. A temető ősidőktől kezdve legelőnek használt területen fekszik, ezért sirjait ujabbkori bolygatás sem érte. A korabeli bolygatás kisméretű, a bolygatott sirok az összsirok 10 %-a csupán. A temető egyrétegű, a sirok csak ritkán - láthatóan a gondatlan temetés miatt - fedik egymást. A temetőt körülvevő árok nyomait a DNy-i és ÉK-i oldalon több 10 m-es szakaszon megtaláltuk. Az avar temető közepe egy hosszú homokhát alatt fekszik, szélei azonban minden irányban benyúlnak a kötött agyagos talajba. A középső rész alatt középső"bronzkori csontvázas temetőt, ugyanitt, de részben az ÉNy-ra nyúló rész alatt is - későbronzkori urnatemefőt találtunk. Az avar temető széleinél, minden iranyoan, árpádkori házak, tűzhelyek, szabad kemencék voltak, amelyek sokszor fedték vagy átvágták az avar sirokat. A temető lazán soros, de azokon belül elkülöníthetők a sircsoportok. Egy-egy csoport közepén fegyvereivel és felszerszámczott lovával együtt eltemetett harcos - feltehetően a csoport vagy nagycsalád feje - található, körülötte nők, kevésbé rangos férfiak és gyermekek €7
