Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1972. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/26. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

Népvándorláskor

iyezhető az eddigi leletek alapján. Az ásatáson szórványosan grafitos anyagú kannelurás diszü edénydarabok is előkerültek, melyek szerint a korai vaskor időszakában az árvízmentes kiemelkedő szigeten már település volt. /Ta/ Pusztai Rezsó 100. Dömö

s /Komárom m., dorogi j./ /XLVIII/. Az általános iskola udvarán, a domboldalon összesen 11 sirt tártunk fel. A sírokban 12 vázat találtunk, közülük négy gyermek. Utóbbiak melléklet nélküliek. A feltárt temetőrész leggazdagabb sirja a 7.sz. női sir volt. A Ny-i tájolású váz mellett 285 db üveggyöngyöt /ebből 138 dinynyemag-alaku/, kát pár bronz fülbevalót, bronz karperecpárt, tűzdelt diszü agyagedényt, vaskést, bronz boglárpárt, valamint két agyag crsógombot találtunk. Az 5. és 3.sirban korongolt sárga edények is voltak. A 9.sírban egy 3ima csontcsövön kivül két szemesgyöngy arra utal, hogy ez a sir az általunk feltártak közül a legrégibb, azaz VII.sz.-i. A sirok tájolása általában ÉNy-i és Ny-i, kivéve a 11.sirt, melynek tájolása KDK /112

0/. Melléklete mindössze egy vaskés. A koponya ás a váz egész, jobb oldala alatt vékony faszénráteg húzódott. A 6. és S.sirban szárnyas csontok jelezték a husmellákietet, ezek egyúttal arra is utalnak, hogy a temetőt letelepült életmódot folytató lakosság használta. /RI/ Erdélyi István Edelény - Cse

h /Borsod-A.-2. m., edelényi j./. L. 171.sz. 60