Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1972. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/26. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

Magyar közép- és újabbkor

kor keletkezett törmelékbe épült és a jelenlegi telekhatárok alatt húzódik a palota dunai határfalának - a XIV. sz. második felében épitett - még ma is 3 m magasságig meglévó maradványa. Meghatároztuk a palota határfala mellett húzódó ut XIV. sz.-i szintjét, s e felett a XV. sz. második felében keletkezett feltöltésből egy 1410 körül készített Zsignond-cimerekkel, városkapuval diszitett kályha mintegy 100 csempéjének töredékét tártuk fel. A palota 30 éve folyó feltárása során megismert alaprajzi összefüggések, a XIV.sz.-i bejárat tengelyét a Fő utca 27-29.sz. telkek határára valószínűsítik. Ennek közelében a kutatás során meghatározott homlokzaton három nagyméretű, kváderkövekből épitett, 4 m kiugrásu támpillért - a még feltárásra váró kapuzat védelmét szolgáló egyik torony a XV.sz. második felében épitett maradványait bontottuk ki. Többezer faragványtöredéket hoztunk felszínre. A feltárt és a még kibontásra váró építészeti faragványanyag alapján, az egykor kétemeletes torony homlokzata gazdagon diszitett volt. Kisebb kutatószelvényben végzett megfigyelés szerint, a feltárt dunai homlokzathoz két teremsoros palotaszárny csatlakozott. Az épités idejét - az "in situ" ajtókeret alapján - a XIV.3Z. második felére helyezhetjük. Munkatárs: Szőke Mátyás. Hé.i.i Miklós A Nemzeti Bank uj üdülőházának építését megelőző tereprendezési és útépítési munkák során a Várkertbe

n.az egykori római castrumba települt várispánsági központ XI.sz.-i köznépi temetőjének területén, a korábban feltárt hat árpádkori sirhoz ujabb 53 sirt bontottunk ki. A 118