Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1972. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/26. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

Magyar közép- és újabbkor

Kossuth L.u.64

. A kapu előtt vízvezetéki árokkal áttörték a járdát és az uttestet. Ennek során 72-100 cm mélyen, az úttestre ferde irányú középkori kőfal vált láthatóvá. A járda mellett /Ny-ra/ két melléklet nélküli csontvázat bolygattak meg. A fal melletti épülettörmelékes rétegből két középkori kőfaragvány került a muzeumba. Ugyanekkor a ház udvarán, a járdába épitve, három faragott, gazdagon tagolt középkori kőpárkány részletét figyeltük meg. A lakosok elbeszélése szerint az udvar szintje alatt is találtak falmaradványokat /1964ben itt került elő a muzeum két - XIV-XV.sz.-i vörösmárvány sirkőtöredéke/.Ezek a leletek a középkori templom körüli temetőhöz tartoznak. Horváth István Kölcsey u.4

. Uj emeletes ház alapozásakor hárem földbeásott ház, két középkori gödör és egy szabadban álló kemence részletét vágták át. A begyűjtött leletek: XIII-XIV.sz.-i edénytöredékek, XIV.sz.-i sarkantyú és patkók stb. a házakat a XIII-XIV.sz.-ra keltezik. Horváth István-H.Kelemen IKrta Várheg

y. Tovább folyt az 1969-70-ben elindított tereprendezés a DK-i lejtőn és a vízivárosi Budai kapurondella feletti falszorosban. Utóbbi helyen a kötőfal É-i végénél álló támpillér alatt igen vastag, kváderkövekből épített korábbi falsarkot bontottunk ki. Kutatóárkokkal tisztáztuk a falszoros É-i és D-i falának vastagságát, az É-i fal gyilokjáróját. Az elhordottXVIII-XIV .sz.-i földtöltésből számos XII-XVII.sz.-i kőfaragvány került elő. Megállapítottuk, hogy az É-i kötőfal és a Budai kapu rondella azonos az Istvánffynál is említett, Szulejmán szultán által építtetett bástyával, amelyet a Szt.Adalbert főszékesegyház 101