Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1971. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/25. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Árpád-kor

- 82 162. 'Jornaazentar.árás. Hk.templo

m /Borsod-A.-Z. m.

f edelényi j./ /XVII/. A hazénxban egyedülálló ikerszentélyes templom régészeti és falkutatása alapján tisztáztuk épitéatörténetét. Az ikerszentélyes románkori templom a XII.sz.-ban épült. A szentélyeken l-l, a hajó D-i falán 2 félkörives románkori ablak volt. A szentélyeket boltozták, köztük ives záródású áttöré3 biztosította az átjárást. A templom a középkori forrásokban nem szerepel, a falu neve 1283-ban tűnik fel. A román templomot a XIV.sz. első harmadában nagyobbították. Ezt bizonyítják a hajóban talált: XXV.sz.-i cserepek, főleg azonban a diadaliven és hajófalon talált Anjou-kori freskók /Evangélisták, Szt.Kereszt megtalálása jelenet/. Egy 1388-ban kelt oklevél szerint a falu ekkor a Bebek birtokok egyik központja volt, itt székelt Bebek Detre nádor tiszttartója. Ez magyarázza a templom nagyobbitását és kifestését. A D-i oldalra ossariumot építettek, a templomot kőfallal kerítették. A török időkben a falu elpusztult, a templom sokáig elhagyottan, romosán állott. 1740-ben újjáépítették. Az É-i oldalra - a falu felé - sekrestyét és előcsarnokot építettek, a templom belsejébe értékes barokk berendezés került. /OME/ Valter Ilona 163. Vértesszőlő

s /Komárom m., tatai j./ ALI/. Az uj II 1 autópálya 64+020 km szelvényénél folyó földmunkálatok kora Árpád-kori köznépi temetőt bolygattak meg. A helyszíni szemle alapján megállapítható, hogy a valószínűleg kisebb méretű temető sírjainak nagy részét már a bejelentés előtt elpusztították. A szétroncsolt sirok tájolása megközelítőleg K-Ny-i, mellékleteik S-végü hajkarikák. A Széchenyi u.15.s

z.alatti telek előtt csatornaásás alkalmával egy Ny-K-i irányítású csontvázas sirt bolygattak meg, amelyet melléklete /szőlőfürtös fülbevaló/ alapján a X.sz.-ra keltezhetünk. /Ta/ V .Vadász Éva