Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1971. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/25. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Árpád-kor

- 80 158. Tar.ián. Téglaház dűl

ő /Komárom m., tatai j./ ALI/. A "Haladó

1

1 MGTSz tereprendezéssel kapcsolatos földmunkái során kora Árpád-kori köznépi temető sírjait bolygatta meg. A temetkezés soros, a kövekkel jelzett sirok irányítása Ny-K. A feldúlt sirok igen gazdagok bronz ékszermallékletekben /állatfejes karperec, torques, kéttagú szivalaku csüngő, hajkarikák, gyíirük stb./. A helyszínen a temetőn kivül későbronzkori és kelta településnyomokat is megfigyeltünk. /Ta/ V.Vadáaz Éva 159. Tarnaszentmária - Templo

m /Heves m., egri j./ /X/. A templom építészettörténeti problémáinak megoldására kisebb ásatást és falkutatást végeztünk a templom belsejében. Ennek során a románkori hajó É-i felében négy melléklet nélküli sirt, az altemplomban két ossarium-gödröt tártunk fel.Megállapitottuk, hogy a szentély és a hajó egy periódusban épült, a hajóban lévő faoszlopok elsődleges helyükön állnak. A szentély átboltozása másodlagos javítás eredménye. A főszentélyen és a K-i apszison lévő román formájú ablak is másodlagos. Egy hasonló formájú, de nagyobb méretű ablak beszükitésével alakították ki a mai formát. Feltételezhetően másodlagos beépitésüek a szentélynégyezet faloszlopai is. /OMF/ Kovács Béla 160. Teleki. Rk.templo

m /Somogy m., siófoki j./ /I/. Az egyhajós, keletelt, félköríves szentélyzáródású, téglából épült templom neve 1271-ben tűnik fel. A török időkben majdnem teljesen elpusztult. 1750-ben építette ujjá Lécs Ágoston pannonhalmi apát. Az 1900-as évek elején a D-i kaput befalazták és a Ny-i oldalon uj kaput nyitottak, eléje nyitott előcsarnokot építettek. A templom belsejében megtaláltuk a középkori padlószintet, feltártunk néhány középkori csontvázat. A falkutatással megállapítottuk, hogy mennyi maradt meg a középkori falakból. A románkori fal az É-i oldalon majdnem párkánymagasságig áll, a szentély a lábazatig elpusztult, a D-i oldalon a román fal csak a