Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1971. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/25. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Árpád-kor

- 69 rához tartozó telep kerámiaanyagát is. A területen kialakítandó üdülőpark építése sorén a romokat a tervek szerint bemutatják. /om/ Kovács 5éla Eger-Vá

r /Heves m./. L.178.sz. Esztergom. Óvoda u.8

. /Komárom m./. L.179.sz. Fertőszentmiklós-Szereti düló. homokbány

a /Győr-Sopron m., kapuvári j./. L. 99.sz. Gyöngyöspata-Templo

m /Heves m., gyöngyösi j./. L.180.sz, 145. G.yöngyöspata - Várheg

y /Heves m., gyöngyösi j./ A/. A n^mzetségfői és ispánsági székhelyek kutatási tématerv keretében feltárást végeztünk a földvárban, amely a történeti adatok szerint az Aba nemzetség egyik szállásközpontja volt /1965-ben már az itt végzett földmunkák miatt kisebb hitelesítő ásatást végeztünk/. A Várhegy K-i oldalán átvágtuk a szemmel is látható sáncot. Az 1965-ben és most végzett munka alapján az alábbiakat állapithatjuk meg: a mintegy 100 m átmérőjű kissé ovális, laposra alakított hegytetőt teljesen körbefogja egy védősánc, amelyhez a felvezető utat és a bejárati kaput is megfigyelhetjük a felszíni nyomok alapján. Valaha a Várhegyen bronzkori telep volt, amelynek földjéből dombolták fel a sáncot; ezért találunk a korra utaló kerámiát a sánc földjében. Az erődítés nem őskori, mert a sánc földjében Árpád-kori kerámiát, vasszeget is találtunk. A aánc szerkezete un. "Vörös sánc". A lejtősik aljában mintegy 4 m széles, 1,5 m mély vallumot ástak, néhol a védendő oldal felé szárazon rakott 0,8-1 m széles, kb. 1,5 m magas kőfalat emeltek, ezen belül gerendákból készült boronaszerkezetet raktak össze, ezt nedves földdel betapasz

tottők és valamilyen módon kiégették. A vörös sánc szélessége az alapjánál 12 m, magassága 3-4 m. A munka tovább folytatódik. /OME/ Kovács Béla