Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1971. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/25. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Honfoglaláskor

- 65 ­Az Aranykerti táblába n Csallány Dezső helyszínelése és be­jelentése alapján a homokbányászáé során feldúlt /A-D jelzetű/ sirok leletkörülményeinek tisztázását, a szétkallódott leletek összegyűjtését, majd a teljes temető /1-I6.sz. sirok/ feltárását elvégeztük. Mintegy 20 siros X.sz.-i magyar temető került napvi­lágra: 14 sir nagyjából egyetlen sorban húzódik /közülük 8 lovas sir/, mig további 6 sirra - főként női és gyermek temetkezésekre - a sortól Ny-ra leltünk. A nemzetségi arisztokrácia szerényebb közösségének, vagy e réteg fegyveres kíséretének temetője. A férfiak értékesebb fegyverekkel - pl. ezüst tausirozásu vaa-sze­relékes szablyával /!/, fokossal /4/, csontos ijjal /3, 7, 8/, tegezzel A, 7, 8/ - felszereltek és őket életükben - a szimbo­likusan melléjük adott néhány veret tanúsága szerint - a disz es öv viselése is megillette A, 7/. Női hozzátartozóiknál: varkocs diszkorong /C/, gömbsor csüngős fülbevaló A/, rozetták /D, 13/, művészetileg is értékes levélalaku csüngők /9/, a szokásos csiz­maveret készlet /5/. Jó megfigyeléseket tehettünk a női viselet­re: az 5.sirban korongos pitykék keskeny bőrszalagra erősítve az inget szegélyezték elől ívelten, majd felettük - a felső ruhát - csüngős veretek sora díszítette. Másutt /ll/ a kerek pitykék az ing ékalaku kivágásának szélére voltak bőrszalaggal erősítve. Miként már másutt /pl. Rakamaz/ ia tapasztaltuk, a temető balol­dali szárnyán voltak a korban legfiatalabb, államalapítás-kora­beli temetkezések, de ekkor már csak a nőket temették közösségük körébe, az ősi pogány temetőbe. Munkatárs: előbb Bánó Attila rajzoló, majd Pálóczi-Horváth András. /Lm/ Pienes István Visegrád - Sibrik dom b /Pest m., szentendrei j./. L.86.sz.

Next

/
Thumbnails
Contents