Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1971. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/25. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Rómaikor

- 28 A Ill-IV.sz.-ra keltezhető leletanyagból egy aranylemezzel borított szüatfibula, különféle tipuau gyöngyök,valamint kézzel formált és korongolt edények érdemelnek említést. Az ásatáson ré3zt vett Kiszely István antropológus. ATM/ Nagy Margit 64. Budapest XI.. /Albertfalva/ Hunyadi János u

t A/. A 4. sz. Házgyár bekötő utjának építését megelőzően leletmentést végeztünk a tervezett ut nyomvonalában. Ennek kapcsán 310 m hoazszan átkutattuk az auxiliaris tábor praetentura részének a töltés lábvonalához csatlakozó sávját. Az ala tábor védmüveit mind az É-i, mind a D-i oldalon átvágtuk. Az I.sz.-i palánktábort kettős árok védte. Mindkét fossa aránylag keskeny és mély. A belső árok közvetlenül a cölöpkötegekkel merevített sánc külső szélétől indul. A kőtábor építésekor a korábbi árokrendszert bedftagölték, és a 135-140 cm vastag táborfalat a betöltött árkok közötti agyaggerincre alapozták. A kőtábor előtt ugyancsak kettős árokrendszer húzódott. A későbbi árkok szélesebbek és laposabb iwel lekerekítettek. A tábor belső területét, a két principális front között, egész szélességében átvágtuk. A belső épületek általában három,helyenként négy periódust mutattak. A palánktábor időszakában favázas épületek és egyszerű kaviesolt földutak foglalták el a tábor átkutatott felületét. A via praetoriatól D-re különösen sürün helyezkedtek el a különféle katonai műhelyek, hevítő, égető és sütőkemencék. A tábor kőbeépítésekor az épületek körfalait kőanyagból húzták fel; a belső elválasztó keskeny falakhoz azonban továbbra is vályogtéglákat, vagy vert vályogot használtak. A kőtábor kiépülésével a korábbi kavicsolt földutakat többrétegű kőutak váltották fel. Különös gondossággal épült a via praetoria: É-i oldalát négyszögű pillérekkel tagolt árkádsor kisérte. A kőtábor átépítésére a II.sz. utolsó évtizedeiben került sor. Ekkor többek között, egy mészkőből faragott Venu3szobrocskát újból felhasználtak építőanyagként. Apró leletanyagban elsősorban a palánktáborhoz tartozó rétegek voltak gazdagok. Az import-kerámiában a délgalliai, majd a lezouxi műhelyek ter-