Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1971. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/25. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Magyar közép- és újabbkor

- 104 egykori sirépület éa török erődítés nyomait kerestük, de sem alapfalmaradványokat, sem az erődítés nyomait nem találtuk. A jellegzetes XVIII.sz.-i alapfalban másodlagosan beépitetj;, több - hódoltságkori középületekre jellemző - faragott kő volt. Az udvaron talált hódoltságkori, bontásból származó téglák nagy mennyisége arra utal, hogy itt hódoltságkori épületnek kellett állnia. Történeti dokumentumokból ismert, hogy az egykori épületeket teljesen lebontották. Feltehető, hogy a XVIII.sz.-i építkezések és a nagymérvű földmunkákkal semmisültek meg az utolsó maradványok is, s a teljesen kitermelt falak helyére épült a kegytemplom. A harmadik lelőhely a Turbéki szőlődom

b tetőrésze. Itt a föld felszínén is találtunk hódoltságkori településnyomokat. A ma is müveit szőlőben feltártuk egy kitűnően megépített, hódoltságkori épület egyik végének alapfalát. A viszonylag széles és mély, fagerendahálós szerkezetű alapfalak, a mészkő padlóburkolat s az előkerült díszesen faragott kőtöredékek alapján a feltárás alatt álló épület középület lehetett. Az épületmaradvány közelebbi, érdemi meghatározását csak a további kutatás döntheti el. /Ta/ Kovát3 Valéria 202. Tata. Vá

r /Komárom m./ ALI/. Az 1965-től folyamatosra végzett tervásatás a középkori várépület védmüveinek,azaz a várárok külső és belső kerítő falát kutatta. A DNy-i oldalon meghatároztuk a várárok szélességét és irányát. Az előző évben megkezdett várárok III-mal jelölt szakaszén 7 m mélységig haladtunk. Az árok anyagában 6-7 m között XVI.sz.-i kerámiát, cipőmaradványokat, üvegtöredékeket, sisakot és két csont zsebnapórát találtunk, A várárok ÉNy-i részén is nyitottunk uj szelvényt, melyek feltöltésében faragott kövek, kályhacsempe és edénytöredékek, cölöp-konstrukció nyomai voltak. Két árokkal meghatároztuk a középkori kaputorony és a keritőfalak kapcsolatát is./OMF/ 3.Szatmári Sarolta