Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1971. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/25. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Őskor

Felgy

ő /Csongrád m., szentesi j./. L. 125.az. Fertőszeatmiklós-ozereti dűlő. homokbány

a /Győr-Sopron m., kapuvári j./, L. 68.sz. 19. Füzesa'oony-íCet tÓ3halo

m /Heves m., füzesabonyi j ./ /X/, A 2.sz.homokbányánál munkagépekkel fokozott mértékű földkitsrrelás folyt és az őskori temetők ÉNy-i végét pusztitották.A füzesabonyi és a mezőcsáti kultura temetőinek ÉNy-i széleit az ásatás mindenütt elérte. További objektumok a dombon már nem találhatók. Faltártuk a feltehetőleg legszélső korai-szarmata sirt is. Ritus és leletanyag tekintetében az ásatások ujat nem hoztak./Lm/ Szabó János Győző 20. Gáborján-Csapszékpar

t /Hajdú-Bihar m., berettyóújfalui j./A'III/. Gyulavarsándi csoporthoz tartozó cserepek és tűzhelyrácsok karültek elő egy sánccal körülvett, akáccal beültetett erőditett bronzkori telepen, terepbejárás közben. A telepen erős, amatőrök által végzett bolygatás nyomai látszanak. A Földvá

r nevü területen, valószinüleg a Csapszékparton lévő erődített telephez tartozó bronzkori telep nyomai/cserepek, csontok/ és középkori cserepek kerültek elő az erősen elszántott területről. Itt állt a középkori Gáborjánmonostora is. /Ta/ Sz.Máthé Márta 21. Gyoma-Egei halo

m /Békés m.,szarvasi j./ /III/. Az egykori Szepes-ér által körülzárt,szigetszerű kis kiemelkedésen homokbányászé ssal kelta és szarmata sírokat bolygattak meg. Az ezt követő leletmentés 22 sirt tárt fel,melyek közül 9 kelta, 13 pedig korai szarmata-kori volt. Mindkét korú temetkezéseknél egyaránt előfordult a csontvázas é3 hamvasztásos ritus is; a sirok tájolása egységesen É-B /igen csekély eltéréssel/'. Az eddig feltárt temetőrészen kör alakban húzódó árkok is előkerültek,melyek rendeltetését idáig még nem sikerfiit tisztázni. A kelta sírokat a bennük lévő kerámiaanyag, duxi tipusu bronzfibulák és bronzkarkötők alapján a LT-C periódusra datál-