Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1970. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/24. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Magyar közép- és újabbkor

- 84 ban, melynek falai a talajszint alatt és felett 2-2 m, összesen kb. 4 m magasan állanak. Várheg

y. A várkaputól K-re és DK-re eső hegyoldalban a tereprendezést megelőző kutatást végeztük.Megtaláltuk a körülfalazott száraz árok É-i falát, a törökkori vár-ut részletét, a mellette volt körülfalazott földmüvek maradványait. E védőmüvek és az ut alsóbb, K-re eső részét a XIX.sz.-ban végzett tereprendezéskor megsemmisítették. Az ut mellett intarziás márványpadlótöredék került elő, mely valószinüleg a középkori Szt. Adalbert székesegyházból származik. A kapu É-i oldalán kibontottuk a száraz árok feletti védöfolyosó részletét és az erről a Csókástorony melletti falszorosba átvezető ajtónyilást is, melynek elfalazásából török sírkövek kerültek elő. A Dk-i részen a XVT-XVTII,sz,-i földmüvek kutatása folyt. Egy helyen megtaláltuk a nagy sánc felső részét és a mögötte húzódó nagy árok részletét. A sánc és az ut közti területen négy melléklet nélküli - minden bizonnyal törökkori csontvázat is feltártunk. A várkaputól K-re előkerült törökkori ut alatt kelta gödör részletét tártuk fel, melyből LT-D kerámiaanyag került elő. /Ta/ Horváth István 121. Erd-Piminyá

k /Pest m., budai j./ /XXXIV/. Az iskolánál, az Aradi, Eetyezát és Aggteleki utcák által határolt területen folyó sóderbányászat elpusztította az ismert középkori templomot. Megmaradt a templom ÉKy-i hosszanti falának egy szakasza és az attól Ny-ra elterülő temetörész. Kilenc sirt hitelesítetnünk. Mellékletek: párta, gótikus övdiszek, Mátyás király ezüst pénze. A temető kb, 40 x 50 m-es területen feküdt.Alaprajza bizonytalan, egyha jós,mintegy 25 m hosszú kis templom. A falmaradvány iránya ÉK-DNy. A temető megmaradt területe is bolygatott volt, a sóderkitermelés meddő rétegét ide dózerolták fel. /Ta/ Tettamanti Sarolta