Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1970. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/24. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Árpád-kor

- 69 Munkatársak: Patay Pál, Kovács László és Bánó Attila rajzoló. /"A"/ Pienes István 101. Magyarszecsód - Rk.templo

m /Vas m., körmendi j./ /XXXIX/. Az egykori Egyházasszecsőd félkörives szentélyű, lizénaaoros homlokzatú téglatemploma Mindenszentek tiszteletére épült a XIII.sz. első felében. A műemléki helyreállítást megelőző falkutatás alatt többek között előkerült a jáki műhely köréhez kapcsolható D-i kapu, a hajó EK-i és DK-i sarkában l-l fülke, egy körablak a DK-i fülkében és a szentély román ablaka. A hajó É-i falán XVII. sz.-i protestáns festett felirat részletét tártuk fel. A románkori periódusból előkerült a Ny-i urasági karzat két pillérlábazata, a hajóban körbefutó lábazati párkány faloszlop indításokkal, a D-i kapu belső és külső küszöbköve, a a fülkéknél l-l mellékoltár alapzat. A protestáns periódushoz köthető a mai szószék alatt feltárt szószék alapozása. A barokk kori Keresztelő Szent János oltár alapját a hajó DK-i sarkában találtuk meg. Megállapítottuk, hogy a templom belsejében a temetkezések középkori rétege általában bolygatott, csak néhány XVII.sz.-i sirban figyeltük meg viselet nyomát és a koporsók szerkezetét. Az ásatás végén a padlószintet a középkori szintre süllyesztettük. A templom sekrestyéje, karzata es tornya a XIX.sz.-ban épült. A helyreállítás tervezője: C.Harrach Erzsébet építész. /OME/ Pálóczi-Horváth András Mezőberén

y /Békés m., békési j./. L. 10.o.-t. 102. Plllsszentkerasz

t /Pest m., szentendrei j.//XLVIII/. Esztergomtól 18, Óbudától 30 km távolságra, a középkori Magyarország két fővárosát összekötő ut mellett kezdték meg 1967-ben a kutatásokat. A feltárás célja annak a kulturkozpontnak a fel-