Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1970. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/24. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)
Népvándorláskor
- 52 fal melletti fütőcsatornával; b/ ugyanilyen kemence az É-i oldalon Ny felé, már biztosan a D-i fal melletti fütőcsatornával; c/ ugyancsak agyagba rakott kőfalas melléképítmény keletkezése É felé, amelyet a lakóháztól kb. 50 cm-es köz választott el; fűtés a melléképítmény teréből; a b/ periódus kemencéjétől K-ebbre mindkét épület falán átvezetett és a D-i fal melletti fütőcsatornába - ennek átalakításával - becsatlakoztatott hővezető csatorna közvetítésével. Az épületnek - mint ezt már korábban is megállapítottuk D felé is volt melléképítménye, amely az a/ vagy b/ periódusok valamelyikében - esetleg mindkettőben - állhatott fenn; ez azonban valószinüleg tisztán fa-szerkezetü volt,cölöpmerevitéssel. A végighúzódó réteget megfigyelhettük, amelyet a tágabb környezetben is sikerült követni; ehhez azonban objektumok biztos alapon egyelőre nem társithatók. Az egyetlen konkrét, biztosan ide tartozó nyom egy 1969-ben a városfal mellett feltárt kemence/?/-maradvány. A réteg a kőház összeomlását közvetlenül követő városfalomlás után rakódott le. A felsorolt periódusokra leletanyag szempontjából a besimitott kerámia különböző válfajai jellemzőek; kivéve talán az 1. periódust, amelynek legjellemzőbb leletanyaga a mázas kerámia.3mellett - legfeljebb 1-2 - korai besimitott tipus fordul elő. A mázas kerámia és egyéb római jellegű használati eszközök előfordulása ugyanakkor a 2. és 3. periódus anyagában is eléggé gyakori. Fontos, hogy a rétegek gondos szétválasztása nyomán lehetővé vált a besimitott kerámia különböző fejlődési fázisainak megkülönböztetése is. Megjegyzendő továbbá, hogy a kőháztól K-re - a városfal és az épület közötti keskeny sávban - egy pusztulási réteg alján /valószínűleg b/ periódus/ egymás mellett álló, megszenesedett fa gabonahombárok maradványait figyelhettük meg; a lelethez számos edény is tartozott. A 3. periódus után a besimitott kerámiás kultura - ugy látszik - nem folytatódott; továbbra is tisztázatlan maradt,hogy az ettől a "vörös sánc"-ig terjedő középkori réteg /valószínűleg IX-X.sz./ egységesen, vagy pedig több periódusban rakódott-e le. /0MP / Tóth Sándor
