Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1970. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/24. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Rómaikor

- 23 103,96 m magasan /kereken 1,5 m-rel a jelenlegi kert? szintje alatt/ - feltehetően Ny-K-i irányú - rómaikori ut jelentkezett. Csakúgy, mint a Pacsirta utcai árkunk római utja,ez is köporral, murvával kialakított uttükör. Az utat egy ponton mérhetővé ástuk: szélessége itt 8 m. Az épület ü-alaku udvarán, az É-i szárnya alatt újkori tégla- és kőfalazásu pince, ez alatt a Ny-K irányú rómaikori kőcsatórna húzódik, mely azonos azzal,amelynek keletebbi szakaszait még az 19áC-es évek első felében Szilágyi János az Árpád hídfő körül találta meg,A csatorna alja lol,59 m, kő fedőlapjainak magassága lo2,82 m.A hegyek felől a Duna felé enyhén lejt.A csatornát egészen a Gyürü u.5.sz. épület homlokzatáig követhettük. A házikó udvarán ujabb E - D-i irányú árkot vontunk annak megállapítására, hogy a pince nem középkori-e.Ebben - lOé-,06 m magasságban - rómaikori terrazzós ut- v. udvarmaradvány jelentkezett. A terrazzós burkolaton 1 m széles kőpakolasu, zúzott kövekből s forró mészhabarcsból álló kettős cserép vízvezeték helyezkedik el.Feltehetően a legkésőbbi római periódusban keletkezett. Leletanyag: mind a hátsó K-i kertben,mind a vizvezeték körül vékony újkori réteg alatt rómaikori. Középkori nyomokat ez a kutatás nem eredményezett. /3TM/ Zolcay László Budapest III., Lajos u.16

3. L. 82.o.-t. .

Budapest III., Pacsirta u.lá-16. és Gyürü u.

5. /V/. A Pacsirta U.16.SZ. ház Ny felé eső udvarán Ny-K-i irányú árokkal előbb egy megrongált rómaikori falazat koronáját sikerült elérni, lejebb pedig - a várakozásnak megfelelően - murvás,kőporos rómaikori utmaradvány is jelentkezett.Ny-K-i irányú árkunk hossza lá m volt, K-i végén 2x2 m-es blokkal. A hosszárok szélessége 1,2 m. Az árok Ny-i szakaszán már 1,2 m-ről homokkő kváderekböl felrakott - utóbb rómaikorinak bizonyult - l,á m vastag kőfal maradványa jelentkezett.E fal koronájának abszolút magassága 10á,09