Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1970. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/24. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Rómaikor

- 20 RÓMAIKOR /27-62. térképszám/ Almásfüzitő-Foktoro

k /Komárom m., tatai j./ /XLI/. Az 1959-60.évi ásatások helyén a római tábor és a canabae területére az elkövetkezendő években a Timföldgyár vörösiszap tárolója kerül. Ezzel kapcsolatban szükséges volt a Duna vonalában a tábortól É-ra kb. 80 x 1500 m-es terület átkutatása. Az érintett sávban a canabae E-i határának nyomai észlelhetők /csekély kőalapozás, kerámia stukkó és freskótöredékek. /Almásfüzitői Timföldgyár/ 3iró Endre - Lányi Vera - V. Vadász Éva 27. Ács-Vaspuszt

a /Komárom m,, komáromi j./ /XLVTII/. Az 1966-67-ben megkezdett ásatást folytatva 10 árkot,

ill. szelvényt huztunk. Ennek során: 1. Tisztáztuk a porta principalis sinistra alaprajzát; a viszonylag jó megtartású 6 x 4,75 m méretű kaputornyok opus rusticum technikával épültek,lábazati részük erősen kiugrik. A jobb oldali kaputorony belsejében két későrómai padlószintet állapíthattunk meg. A 4 m széles kapubejáratot a IV.sz.-ban elfalazták. 2. A DK-i legyezöalaku saroktorony feltárását befejeztük. Alapozása viszonylag csekély volt, belsejében csak egy járószintet állapíthattunk meg. Erre vastag pusztulási réteg húzódott,alatta 98 db bronzéremből álló leletet találtunk. 3. A porta decumana előtt felületben bontottunk rá a claviculára, ezt a kőtábor fossa interiorja metszette. 4. A porta principalis sinistra közelében átvágtuk a kőtábor falát, belső oldalán pedig a cölöptábor árkát. Az 1967.évi ásatás eredményeivel összhangban megállapíthattuk, hogy a kő- és cölöptábor alaprajza közel egyező lehetett. 5. A cölöptábor árkán belül két szelvényt huztunk a porta decumana közelében. A legfelső római szinthez 60 cm széles épületfal tartozott, tőle D-re agyagba rakott, homokkőből épített csatornát találtunk.A csatorna alatt lévő réteg a cölöptábor ár-