Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1969. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/23. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1970)

Magyar közép- és újabbkor

- 77 jeztük és a kolostor D-i és £-i kerengőfolyosójában, valamint a K-i traktuson dolgoztunk. A kolostor K-i szárnyán a K-i kerengőfolyosó 3/4 részét feltártuk és a szintet a XV.sz.-i nivóra alakítottuk. A XVI, sz.-i járószint valamivel magasabban volt. A kerengöfal árkádos nyilasai közül a középső, a harmadik bejárati nyilas volt. Küszöbe épségben maradt. Az előző évben feltárt sekrestye /I.sz.helyiség/ mellett É—

on nagyobb méretű, téglalapalapraj

zu helyiséget tártunk fel. A D-i és ÉNy-i részen a XVI.sz.-i szintet téglapadlóburkolat jelzi. Az É-i oldalon nyilt a következő helyiségbe a bejárat, ennek kis küszöbdarabja in situ megmaradt. Az E—i falon nagyméretű fali fülkét találtunk,az EK-i sarokban pedig egy XVI.sz.-i kemencét. A gótikus kolostorhoz a XVI.sz.-ban még hozzáépítettek ujabb helyiségeket, melyből kettőt a K-i oldalon feltártunk.Falazatukban sok másodlagosan beépitett román kőfaragvány volt. A faragott kőanyag vegyesen tartalmaz román, gótikus és reneszánsz faragványokat. Különösen említésre méltó 3 sirkőtöredék, melyek közül 2 román, 1 vörösmárvány, feliratos reneszánsz stilusu. Egy gótikus kétosztásu ablak töredékeit találtuk a 2.SZ. helyiség feltöltésében. Ezek a helyiség K-i oldalában voltak. A kutatást a kolostor területén 1970-ben folytatjuk /tervező: Sedlmayr János/. /OMF/ Kozák Eva 124. Budapest I.. Hess András tér 12. /V/. A középkori Domonkos kolostor területén végzett ásatásainkon ez évben mindkét telken több helyen végzett kisebb kutatásunk célja adatkiegészités volt. Legfontosabb területünk a kolostor K-i szárnyának és a K-i várfal periódusainak tisztázása.! K-i épületszárny É-ra hosszan elnyúlik. A szikla peremén épült várfalra támaszkodik és egy kaputoronyban végződik,melyet teljesen feltártunk. A kaputoronytól É-ra az épület homlokzata eredetileg követte a hátrahúzódó szikla peremét. Később a kaputorony homlokzatához csatlakozóan egy második eroditésfalat építettek. A középkori