Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1969. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/23. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1970)

Árpád-kor

- 71 szétdúlt - XI-XII. sz.-i sirt tártunk fel, talán templom koriili temető részletét. Mellékelve S-végü hajkarikák voltak. /Lm/ Kovács László 116. Szabó les-Vá

r /Szabolcs-Szatmár m., nyiregyházi j./ /IV/. Szabolcs megye Árpád-kori székhelyén 1969-ben megkezdett tervásatás célja a földvár korának tisztázása volt. A Ny-i kapu közelében, a sáncra merőlegesen húzott kutatóárkunkkal a 3ánc bázisban mért hosszának kb. 60 %-át metszettük át.Megállapítottuk, hogy a sánc kétrétegű, az első sánc emeléséhez őskori település földjét használták fel. A faszerkezettel is megerősített első sáncba hordott VIII.sz.-i avar sirlelet a sánc épitését a magyar honfoglalás idejére keltezi.Ezt a sáncot a XI.sz.ban a belső oldalán megvastagították, a benne talált edénytöredékek alapján. Ugyancsak átvágtuk a földvár K-i oldalának sánca és a jelenlegi ref.templom közötti mélyedést. Kiderült, hogy a K-i sáncot az előtte lévő mély árok kitermelt anyagából emelték. Az árokban egykor a Tiszából idevezetett élőviz folyt, mig a háromszög alaprajzú földvár másik két oldalát hajdan a Tisza folyása övezte. Az ásatással egyidőben a földvár rétegvonalas felmérését Virágh Dénes készitette el. A régészeti kutatásban konzultánsként részt vett: Györffy György, Korek József, Bóna István, Dienes István, Kovalovszki Julia, Entz Géza, Nováki Gyula, Patay Pál. Az ásatáson munkatárs: Kovács László. A program régészeti felelőse Dienes István. /TKFA/ Németh Péter 117. Szanda-Vá

r /Nógrád m., balassagyarmati j./ /II/. A Szanda-Péterhegyen és a Várhegyen lévő középkori, várak periodizációs kérdéseinek tisztázására kezdtük meg a feltárást. A torony és az alatta fekvő ciszterna területét,a vár központi magját kibontottuk. Mivel a torony erősen lepusztult /mintegy 10,5 m volt a feltöltés/ a ciszternát pedig a század elején már részben kitisztitották,korhatározó rétegviszonyokat nem figyel-