Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1969. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/23. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1970)

Árpád-kor

- 69 ­tezhető templom Ny-i falát, tisztáztuk a szinteket és az alapo­zás mélységét. Kibontottunk 6 újkori sirt.A mélyre ásott XVIII­Hí, sz.-i sirok elpusztították a többször megujitott középkori döngölt agyagpadló és a középkori temetkezések nagy részét. A hajó K-i végét és a szentély területét a XIX.sz. elején épült kripta foglalja el. Teljes feltárásra nem volt lehetőség, igy a kutatóárkok között a barokk-kori padlószintig süllyesztettük le a terepet. A templom körül keritöfalat nem találtunk. A templom mérete: 16,5 x 8, SO, a hajó belsejének alapterülete kb.63 m~. A falut 1238-ban emiitik először, egyházára vonatkozó korai okle­veles adat nincs. A barokk újjáépítés és bővítés 1728-ban tör­tént. /OKF/ Pálóczi-Horváth András 113. Nagykanizsa-"Romlott vá r" /Zala m.,nagykanizsai j./ /XX/. A törökkorban elpusztult várban két szelvényt nyitottunk. A széles téglafalak mellett croamentális freskó töredékeket, nagy­mennyiségű XV-XVI.sz.-i kerámiatöredéket, számszeríj nyílhegye­ket és golyóöntőt találtunk. A XIII.sz.-i kerámiatöredékek bi­zonyítják, hogy már a késő-Árpád-korban is erődítmény állhatott a dombon. A vár belső területe erősen bolygatott,padlónivót nen találtunk. A várárok jó állapotban van, eredeti mélysége 8 n volt. /Ta/ Müller Róbert Nagykopánc s /Békés m., orosházi j./ /XXV/. Az Árpád-kori templom környékén végzett mélyszántás alkalmával középkori e­dénytöredékek, valamint a megbolygatott sirokból csontok kerül­tek felszinre. Juhász Irén 114. Prosháza-Mécsesdom b /Békés m.//XXV/. A várostól ÉK­re, kb.4 km-re lévő belsőhosszusor 30.sz.tanya környékén Árpád­kori falu nyomai találhatók. A falu temploma az un. Mécsesdomb tetején van. Ennek a dombnak a tetején végzett leletmentő ása­táson nagymértékű terepkopást tapasztaltunk, ezért a sirok már 20-30 cm mélyen előbukkantak. A templom falait téglából épitet-

Next

/
Thumbnails
Contents