Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1969. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/23. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1970)

Rómaikori barbár

- 44 szarmatakori sirok voltak. Juhász Irén 60. Jánosszállás - Katonapar

t /Csongrád m., szegedi j./ /XXXII/. A vasútállomástól Szatymaz felé vezető ut bal oldalán kiemelkedő homokos partot kb. 80 x 100 m-es területen 60-80 cm mélységben bulldózerral lehordták. A nagykiterjedésű területen sürü településnyomokat észleltünk. A leletmentés során 4 bronzkori gödröt /Vatyai kultura/, 3 szarmata házat, 22 szarmata és 3 árpádkor! /XI-XII.sz./ gödröt bontottunk ki.A szarmata anyagból a nagyszámú állatcsont é3 házi kerámia mellett csontkorcsolyák, szürke, korongolt, néhol besimitott edénytöredékek; egy terra sigillata tál maradványa, vörös szinü korongolt cserepek kerültek elő. A két földbe ásott lakógödör mellett hosszúkás /3x 9 m/ épület padlózatát, cölöplyukait figyeltük meg.A leletanyag az iu. III-IV.sz.-ra keltezhető. Az árpádkor! anyagból cserépüst töredékei, jól kiégetett vöröses edénytöredékek,állatcsontok láttak napvilágot. Az egyik gödörben közepes termetű állat /kutya?/ hiányos csontvázát találtuk. /Ta/ Bálint Csanád Kardosku

t /Békés m., orosházi j./ /XII/. A község belterületének ismeretlen pontjáról II.Constantinus /335-361/ bronz pénze került a honismereti szakkör gyűjteményébe. A Fehért

ó D-i partjánál húzódó hatablaki dülő mentén elterülő TJ jhelyi-féle földön mélyszántás szarmata cserép edény-töredékeket és állati csontokat hozott felszinre. A dűlőtől D-re, mintegy 150 m-re égett,vesszőlenyomatos paticsdarabókkal együtt előkerült egy szürkés szinü,erősen domború őrlőfelületü kézimalom 33 cm átmérőjű alsó köve is.A felszini nyomokból arra lehet következtetni, hogy a település néhány lakóháza leégett. Az Aranyadhalmi dűlőbe

n, az Aranyadér D-i partja közelében, Hajdú Ferenc 527.sz.tanyájától D-re, szántás közben vulkánikus eredetű kőből faragott kézimalom 37 cm átm. alsó kövét és egy csontkorcsolya töredékét hozták felszinre.Megállapítottuk