Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1969. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/23. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1970)

Rómaikor

- 31 vas alkatrészei é3 bronz diszitményei, valamint két felszerszámozott ló csontváza fekiidt. A sir kismértékű bolygabottsága és az egyes alkatrészek "in situ" helyzete lehetővé teszi a kccsi szerkezetének és a temetkezés menetének rekonstrukcióját. Munkatársak: K.Zoffmann Zsuzsanna és Szijjártó Kálmán. /Ta/ Kiss Attila 46. Mosonszentjános II. /szentpéteri kerület/ Kecskedüló /Győr - Sopron m., mosonmagyaróvári j./ /XIX/. A község K-i határában lévő Kecske-dülőből a község lakossága már régóta termeli ki a romterület kö- és tégl3anyagát. A felszini törmelékekből egy 2o-25 m hosszú és 4 kisebb épület maradványai állapithatók meg, melyek egy rómaikor! villagazdasághoz tartoztak. Feltárásunkkal ilyen kisebb épületmaradványt kívántunk megmenteni. 7 a hosszú és 6 m széles épület alapfalaiból a DK-i saroknál 3 m átmérőjű apszisos helyiség ugrott ki, mely szerves része az objektum felét elfoglaló 5, 5 m hosszú és 2,5 m széles helyiségnek. Mindkét helyiség téglatörmalékrétegre borított terrazzo padlóval burkolt, melyen szabályos sorokban es távközökben feküdtek a padlófűtés-szerkezet tartó téglái. A helyiséget a Ny-i, keskenyebb oldal mellett kívülről fűtötték, ahol a falon kivül a fütőkemence erősen átégett alját találtuk, Ezen a Ny-i oldalon a terrazzo padló erősen átégett. Az apszisos helyiség mögött az épület másik felében kát kisebb egyforma nagyságú helyiséget találtunk, melyek 2,5 m hosszúak és 1,75 s szélesek voltak. Falaik egy részét elhordták és elpusztult a padlónivó szintje is. Az épület D-i hosszanti alapfala Ny-i irányban 185 cm hosszan folytatódott s ugyanezt tapasztaltuk az E-i falnál is. Szerepüket /támfal? előtér?/ további feltárással kell tisztázni. Az épület alaprajzi elrendezése, mérete és padlófütéses apszisos helyisége egyértelműen amellett szól, hogy a villagazdassghoz tartozó fürdő volt. Az épületből kevés edény, köztük sötétszürke házi kerámia és mázasedények amellett bizonyítanak, hogy a fürdőt a IV.sz.-ban használtak. Feltehető, hogy már a