Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1969. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/23. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1970)

Őskor

- 16 épített falu kemencét is, továbbá egy részben a földbe mélyített, középen egy nagy lapos kővel fedett,több kivezető nyílással ellátott komplexumot is, ami valószínűleg földkemence lehetett. Az előkerült leletanyag teljesen tisztán tartalmazza a kottafejes kerámia leletanyagát, igy - ha volt is a lelőhelyen helyi rétegződés - a telep élete viszonylag rövid időszak,mintegy 80-I00 év lehetett. /A régibb vonaldíszes kerámiának,illetve a fiatalabb, un.zselizi kerámiának egyetlen töredéke sem került elő, bár lelőhelyeik a közelből ismertek./ Az import darabok között különösen a Vinca B1 időszak jellegzetes darabjai, elsősorban tömör csötalpjai fontosak,de a bükki kultura /Keletmagyarország/ egy jellegzetes kiöntőrózsája is. Az egyéb leletek között 9 db kisméretű agyag-nehezéken sematikus, illetve egyszerű bekarcolt emberábrázolások vannak. Került elö ember-, illetve állatformáju idol is. Az állatcsontanyagban nagyobbrészt szarvasmarha- és juhcsontok találhatók. /Ta/ Makkay János 22. 3zakály-Tsz majo

r /Tolna m., tamási j./ /XXXIII/. A község ÉNy-i szélén fekvő lösz dombháton sertéshizlalda épitése közben bronzkori sirokat bolygattak meg. A leletmentéssel feltárt 6 szórthamvas sir a dunántuli mészbetétes edények kultúrájának jellegzetes edényeit tartalmazta. A földmunkák a kisebb temetőt megsemmisitették,további sirok előkerülése nem várható. A település a temetőtől É-ra és ÉK-re helyezkedett el, a felszínen és a síroktól 2oo m-re fekvő Téglavető dűlőben feltárt hulladékgödörben találtunk középsőbronzkori cserepeket. Utóbbi helyen 4 kisebb gödörben ujkőkori vonaldíszes kerámiát, 1 gödörben és egy kemencében pedig kisapostagi cserepeket találtunk. Az ásatáson részt vett Csányi Marietta egy.hallgató./Hl/ Tonna István Szakony-Békást

ó /Győr-Sopron m., soproni j./. L.36.0.-t. '