Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1969. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/23. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1970)

Őskor

- 14 gezzünk a lelőhelyen.A telep négy különböző helyén összesen kb. 2 45o a -t tártunk fel. A próbaásatás eredményeit megcáfolva beigazolódott, hogy a telep nem volt sánccal körülvéve, tehát nem volt erődített. A mintegy loo cm vastag kulturréteg egységesen a gávai kultura leleteit szolgáltatta. A feltárt területen számos vermet, tűzhelyet találtunk,az É-i és K-i oldalakon nyitott szelvényekben pedig padlósározásokat is, amelyek két rétegben helyezkedtek el egymás felett. A házalapos részben a padlófelszineknek későbbi gödrök és újkori beásások által történt felszabdalása,részben a IV.szelvényünk kis kiterjedése miatt egyelőre nem rajzolódtak ki. Az ásatáson részt vett: Kocztur Eva, Stanczik Ilona, valamint Medgyes Magda és Sakellaridis Varvara egy.hallgatók. /TKFA/

6 Patay Pál 2o. Püspökladány-Klncsesdom

b /Hajdú-Bihar m./ /VIII./. A Püspökladányt kikerülő 4—

es müut uj szakaszának épitéséhez egyik földnyerő hely volt a Kincsesdomb. A dózer katakombasiros temetkezés egyik járatába zuhant, melyet feltártunk. A földmunkák kezdete előtt a mintegy loo m átmérőjű,8 m magas halmot valószínűleg a bronzkor középső szakaszában megfejelték. A járatban 2 sírt találtunk. Az l.sir békafekvéses, Ny-K irányitásu gyékénymaradványokkal. A 2. faburkolásos sir anyaga teljesen elporlott, a vázból semmi sem maradt. A járatokban egy kőbaltát, valamint mult század eleji használati tárgyakat /kanál, pipa, mázasedény töredék/ találtunk. Ézek arra utalnak, hogy a mult században használták a járatrendszert,melynek összes hossza loo m körül lehetett,a főjáratok szélessége 2-2,5 m, magassága 1,52 m. A lejárat valószínűleg aknás volt. A földmunkák folyamatban vannak. /Ta/ M.Nepper Ibolya Püspökladány-Középhá

r /Hajdú-Bihar m./ /VIII/. A 15.sz. öntözőcsatorna partján árokhuzó gép kard-depot hozott felszinre. A bronzkardok a Heinecke HB-j_ Periódusba sorolhatók. Mesterházy Károly-M.Nepper Ibolya