Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1968. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/22. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1969)

Magyar közép- és újabbkor

- 93 tekintve azonos a törökkorival - a bejárat két oldalát szegélyező támfal vastagsága és az imatér ÉNy-i zérófaléval való csatlakozásét tisztáztuk. A török időkben részben nyitott előcsarnok iveit tartó oszlopok vagy pillérek egyikének - ez az É-i sarokpillér - téglából készült alapozásét is megtaláltuk. A volt dzsámiban, továbbá a minaré alapozása körüli terepen bolygatott és bolygatatlan XVIII.sz.második feléből származó sirokat találtunk. Ugyancsak előkerült egy téglából falazott kripta, benne a nagyrészt kifosztott és elpusztult csontváz maradványával. A kupola tamburjának egy szakaszon az eredeti török homlokzati falát a XVIII.sz.-i falköpeny alól kiszabadítottuk. Az oldalfalak középtengelyében egy-egy csúcsíves elfalazott török ablaknyilás volt. A falkutatás során sikerült az egykori dzsámihoz tartozó faragott kőrészletek több darabját a barokk-kori épületrészből kiváltani. /OMF/ Gerő Győző 129. Tapolc

a /Veszprém m., tapolcai j./ /XLV./. A Badacsonytomajra vezető országúttól mintegy 200 m-re, ahol az országút elhagyja Tapolcát,64 cm mélységben 771 db XIII-XIV.sz.-i szlavón és bécsi dénár került elő. A leletet textiliába rejtették, néhány érmen szövetmaradványok vannak. Gedai István Tarnaszentmárla, Templo

m /Heves m., egri j./ /X./. A falu működő templomában előzetes, tájékozódó jellegű kutatást végeztünk. Három helyen megvéstük a "féloszlop'*-nak tartott, a hajó belső falsíkjában látszó faragott oszlopok mellett a falat és megállapítottuk, hogy ezek teljes oszlopok voltak. Ennek ismeretében a templom D-i külső oldalán húzott kutatóárokban kiszedett fal alapozási nyomát figyeltük meg. Feltevésünk szerint a templom egy többhajós tér beszükitése által nyerte el mai formáját. /Ta/ Kovács Béla - Nagy Árpád