Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1968. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/22. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1969)
Magyar közép- és újabbkor
- 81 Hollók ő /Nógrád m., szécsényi j./. L. 59.0.-t. 118. I s asz egRk. templo m /Pest m., gödöllői j./ /XLIV./. Műemléki helyreállitást megelőzően került sor a templom falkutatására és régészeti feltárására. Előkerültek egy XII.sz.végi kerek templom alapfalai, majd egy koragótikus, a jelenleginél rövidebb templom maradványai, melyhez sekrestye is tartozott, A későgótikus /XV.sz./ átépités nyomait a torony, a támpillérek,az ajtó és ahlaknyilésok jelzik. A kutatás eredményeképpen további két - XVII.és XVIII.sz.-i - átalakítást állapíthattunk meg. Munkatársak: Nándory Klára és Mendele Ferenc építészek. /0MF / Czeglédy Ilona Jészdózsa - Boldogasszon y /Szolnok m., jászberényi j./ /XXXVIII./. A Kápolnahalomnak nevezett bronzkori teli D-i végében, az 1944—ben felrobbantott barokk kápolna D-i oldalához csatlakozva, nagykiterjedésű középkori épület nyomaira bukkantunk. Az épület nyilván összetartozik a Képolnahalom legfelső szintjében évtizedek óta ismert X-XVI.sz.-i temetővel. A nyomokban maradt kváderkövek folyami kövekből ágyazott mély alapozásra kötődnek. A feltárásra került 4 m széles, négyzetes alaprajzba foglalt 3 m átmérőjű keletelt apszis önmagéban kis falusi templomra utalna /falszélesség 60 cm/, de a mellette előkerült 115 cm széles és 60 cm-rel mélyebben alapozott falak, valamint egy 85 x 120 cm-es pillér alapozása nagyobb épületkomplexus mellett szólnak. Az apszis pusztulási rétegében I.Ferdinánd I554— es veretű dénárját, néhány vasszöget és karikét találtunk. A lelőhelyet, ill. az épületet eddig nem sikerült okleveles adatokkal azonosítani, rendeltetésére csak további ásatások vethetnek fényt. Munkatárs: Stanozik Ilona. /Ta/ Bóna István Jászdózsa-Kápolnahalo m /Szolnok m., jászberényi j./. L. ll.o.-t.
