Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1968. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/22. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1969)

Árpád-kor

- 72 lékletek közül kiemelkedik az egyik gyermeksirban talált bizánci tipusu bronz ereklyetartó kereszt, éllatfejes karperecek éa sodrott nyakperec. A leletekből kitűnően a temető XI.sz,-i részét találtuk meg. Az 1967.évi településrésztől D-re folytattuk az Árpádkori falu feltárását. Megközelítőleg 60 x 80 m-es területen, a mult évihez hasonló földbeásott házak és vermek kerültek elő. A feltárt 7 házzal az 1965 óta előkerült házak száma 26-ra emelkedett. A házakból Árpád-kori érmék, fémeszközök és töredékeik, nagyszámú kerámiatöredék és állatcsont került elő. Az Árpád-kori falu területén sikerült két későközépkori /XV-XVII.sz.-i/ épület maradványait ie meghatározni, a szabadban levő kemencékkel együtt. Az egyik Árpád-kori ház mellett valószínűleg a tatár pusztítás elől elrejtett kinculeletet találtunk: 2 ezüst karperec, 1 ezüst vésett pecsétgyűrű, 1 elektron kövesgyürü, 1 elektron "S" végű nagyméretű hajkarika, csiszolt hegyikristály és 1 carneol gyöngy volt a leletegyütteshez tartozó bronzból készült lapos tálka mellett. /Till/ Horváth Béla 108. Tuzsér-Kálonga puszt

a /Szabolcs-Szatmár m., kisvárdai j./ /XXIV./. Földmunkák során Arpád-korl templom körüli temető maradványait gyalulták el. Helyszíni szemlén megállapítottuk, hogy a feltehetően XIII.sz.-i tenplom dombon állt, amely mellett közvetlenül húzódik az ut. Az emiitett templomdomb mellett a jelenleg épülő ut helyén lévő településnyomok - ház,szemétgödör - azt mutatják, hogy itt lehetett Kalangya falu, amely egy 1345-ből származó oklevél szerint a XIV.sz.-ban község lehetett. /Ta/ Magyar Kálmán Veszprém - Cserhé

t /Veszprém m., veszprémi j./ /XIV./. A régi Cserhát szanálásakor, ill. az uj épületek alapozási munkálatai során ujabb sirok kerültek felszinre XI-XIV.sz.-i leletanyaggal, II.és IlI.István ezüstpénzeivel. A lelőhely az Árpádkori Szent Iván-szeg temetőjével azonosítható. /Ta/ Dax Margit