Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1968. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/22. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1969)

Árpád-kor

- 70 105. Szere ne a-Rákóczi vá

r /Borsod-A-Z.m., szerencsi j./ /XVII./.A műemléki helyreállítás megkezdése előtt szintkutatást végeztünk a barokk magtárépületben,ahol megtaláltuk a közép- és barokk-kori szintet. Az épület K-i fala előtt a középkori vállfái vesszővel körülfont facölöpjeit és agyagdöngöléseit találtuk, mely a fal megerősítését szolgálta,a mocsaras talaj miatt. A szerencsi vár a XIII.sz.-ban épült bencés kolostor átépítésével alakult ki. A kolostor a Bogát-Radvány nemzetség családi birtokén épült és 1247-ben emiitik először. Feltevésünk szerint a kolostor kerengöjének a vér mostani belső négyszögű udvarában kellett lennie. Az itt ásott kutatóárokban olyan rendszerű falakat találtunk, amelyek a bencés kolostor kerengőfalai lehettek. Ez támpontot ad majd a további kutatásokhoz. /OMF/ Valter Ilona 106. Székesfehérvár,Arany János u.1

2./Fejér m.//XXXVI./. Belsó épitésnél, alsó részén ovális alaprajzú, Árpád-kori, téglából épült, felső részében négyzet alaprajzú és szabálytalan kőból készült 8 m mély kut került elő XIII-XIV.sz.-i kis leletanyaggal. A helyreállított kutat bemutatjuk. Kralovánazky Alán Székesfehérvér. Koch László u.l

. /Fejér m./ /XXXVI./. Belső épités alkalmával mintegy 15 db XIII.sz.-i diszes kőfaragvány került elő másodlagos felhasználásból. A faragványok stílusa idegenül áll az eddigi fehérvári románkori plasztika emlékei között. /Ta/ Kralovánazky Alán 106. Székesfehérvér - Püspöki Székesegyhá

z /Fejér m./ /XXXVI./. A Székesegyház É-i falsíkja, valamint a Szt.Anna kápolna, ill. a Városi Tanács épülete között összefüggően feltárt területet és a Székesegyház K-i, ill. D-i falsikjánél végzett ellenőrző kutatás az alábbi kutatási eredményekkel járt.: 1. A mai Belváros legmagasabb pontja a homokdomb. 2. A legkorábbi élet a neolitikumból mutatható ki /kerámia/. 3. A X. sz. utolsó harmadéban nagymérvű tereprendezést végeztek, amikor is a domb