Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1968. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/22. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1969)

Árpád-kor

- 68 103. 5omogy vámos-Templomro

m /Somogy m.,fonyódi j./ /L./. Az idei ásatás alkalmával megtaláltuk a község határéban állo pusztatemplomból épen megmaradt, alul négyszögű, felül nyolcszögü impozáns tornyot, mellette a nyolcszög 3 oldalával záruló támpilléres szentély K-i és D-i falát.s az elpusztult hajó Ny-i végében a Ny-i falat. A kutatás eredményei szerint először épült egy félkörives szentélyű kis templom, döngölt agyagos tégla alapozással, E kis templomból megmaradt a Ny-i fal - részben a felmenő falban is -, az É-i fal alapja és a félkörives szentély egy kis része, a mai hajó közepén. E templom feltehetően a XIII.sz. végén épült. A románkori templomot megnagyobbították. Szentélyét még egyszer akkorára és sokszögűre építették át, É-i oldaléhoz épitve a tornyot. A román hajó szélesítésével a román D-i falat eltüntették. A torony ablakai és egyéb részletformák még a későromán építészettel tartanak kapcsolatot, de sokszögű támpilléres szentélye, enyhén csúcsíves Ny-i ablaka már a gótika felé mutat. Az átépítés tehát az átmeneti korszakban,

a XIII. sz. végén történhetett. Különleges a templom alaprajzi elrendezése a szentély É-i oldalán álló, a hajóhoz képest nagytömegű toronnyal. Az ilyen alaprajzi elrendezés szerzetesi - elsősorban ferences - templomainknál gyakori. Időrendben a következökoru cserepeket találtuk: vonaldíszes /neolitikus/ kultura, péceli kultura /rézkor/, bronzkori, valamint XIII-XVI.sz.-i cserepeket. /OMF/ Valter Ilona 104. oopron-Elökap

u /városfal és kapu/ /Győr-Sopron m./ /XXIX./. Az ásatás harmadik évében a középkori kaputorony előtt folytattuk a külső városfal és a torony közötti terület feltárását. Megállapítottuk, hogy a XIII.sz.végi és XIV.sz.eleji uj védőrendszer kiépitése előtt ezen a területen még lemélyitett árok húzódott és a terület feltöltése a későbbi középkori szintig valószínűleg a XIII.sz.-ban történt csak meg. A várárok késl•Wse a középkorra tehető,lemélyítése során elbontották a késörcmai városkapuhoz vezető római ut felszínét is, igy ennek kiinduló vonalát a szelvényekben már nem észlelhettük. A feltöltésbe! csekély számú középkori kerámia és böranyag került e-