Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1968. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/22. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1969)

Rómaikori barbár

- 39 Kardoaku

t /Békéé m.

f orosházi j./. L. 12.o.-t. Kardosku

t /Békés m., orosházi j./ /XXV./. A községtől Éra, az orosháza-tótkomlósi kövesut mentén levő "Vörös Borcsa"féle iskola mellett, mélyszántás közben szürke, korongolt, IV. sz.-i szarmatakori edényt vetett ki az eke. A környező területek felszínén is megtalálhatók a kor jellegzetes cserepei. if.1.Olasz Ernő Kunszentmárto

n /Szolnok m., kunszentmártoni j./ /IV./. Kungyalu alsó vasúti megállótól DNy-ra, a kövesut közelében átvágtuk a körösmenti ördög-árkát. Az egykori sánc árkának mélysége 2,60 m, szélessége kb. 6 m volt. /"B"/ Patay Pál 51. Mélykút - Sánc dül

ő /Bács-Kiskun m., bajai j./ /!./. 1959-ben már folyt itt leletmentés, amely egy későszarmata-hunkorl temető 7 sirját tárta fel. A földmunkával veszélyeztetett részen most a 8-54.sirok kerültek feltárásra. A temetőtérkép alapján 3 vagy 4 család különithető el.Közülük az egyik nagycsalád sirjaiból V.sz.-i hunkori szarmata, a többi sírokból koraavar leletanyag került elő.A Duna-Tisza közének D-i részén számolhatunk olyan szarmata népességgel, mely a VI.sz.-ig itt élt a területen, /lm/ Kőhegyi Mihály Nagybánhegyes-Aranykalász MTS

z /Békés m., mezőkovécsházi j./ /XXV./. Az MTSz központja közelében, a Nagybánhegyesre vezető kövesut és az un. "Széles"-ut szögletében húzódó kiszáradt érparton, kultivátorozás alkalmával edénycserepek, állatcsontok és lakóházak paticsdarabjai kerültek felszínre.Találtak itt két malomkőtöredéket is, melyek forgatfeató kézimalom felső kövei voltak, A leletek nagyobb III-IV. sz.-i szarmatakori település helyét jelzik. ifj.Olai Srnő