Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1967. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/21. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1968)

Árpádkor – Középkor

- 74 ­Sarka d /Békés m. sarkadi j./ /III./. 1963. nyarán a Lenin MTSz Telek határrészén kb, 1 literes edényben - ez eltörött és szétszóródott - 52 db XVII. sz.-beli ezüstpénz került elő. A le­let - egy sziléziai 6 krajcáros kivételével - magyar,osztrák,stá­jer, tiroli, cseh, sziléziai, hohenlohei, olmützi, breslaui, woh­laui 15 krajcárosokból állt. Gedal István 102. Sáros A-Puszt at emplom-Aül ő /Fejér m., sárbogárdi j./ /XXXVI./. A községtől D-re, a dunaföldvári műút 29,200-29,500 km­es szakaszán, a műút Ny-i oldalán, azzal párhuzamosan fekvő É-D-i irányban húzódó 100x300 m-es kiterjedésű dombon a helyi MTSZ, annak legmagasabb pontján talajegyengetée sorén kőtemplomot,40x30 m-es ovális alaprajzú templomkörüli kőkerítést, valamint a két ob­jektum közötti temető sirjait pusztitotta el. A helyi megfigyelés és terepbejárás során rögzíteni lehetett a XIII-XVI. sz.-ban itt fekvő település kiterjedéset, templomát és kőből készült házak topográfiáját. /Ta/ Kralovánazky Alép Sárszentmibáij-Malomszlge t /Fejér m. székesfehérvári j./ /XXXVI./. A Székesfehérvár-Urhida közötti közút Sárvizet át veze­tő hidjától kezdődő és D-i irányban haladó mintegy 250 m hosszú, 150 m széles szigetén végzett terepbejárás felszíni cserépanyaga, valamint a terület környezetvizsgálata alapján nagy va­lószínűséggel lehetett a veszprémi püspökség 1009-ben kelt oki evő­ében szereplő Urhida várát /clvitas Urhida/ azonosítani. Ugyan­innen késöközépkori cserspanyagot is megfigyeltünk. A sziget É-i csúcsától mintegy 200 m-re É-ra XIV-XVI. sz.-i falu elpusztult kő­ház maradványait és kerámiát figyeltünk meg. /Ta/ Sralovánnzky Alán 103. Siklós-Vá r /Baranya m. siklósi j./ /XXVI./. A belső várban meg megkutatható részek feltárásat befejeztük. A D-i palo­taszárny pincéjében és földszintjén ásatassal és falkutatással,

Next

/
Thumbnails
Contents