Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1967. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/21. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1968)
Árpádkor – Középkor
- 58 78. Doboz-Ha.jduirt á s. /Békés m., gyulai j./ /IV./. A több éve folyó ásatással a IX-XI. sz.-i település nagyobb összefüggő szakaszát ismerhettük meg. Idei munkánk során világossá vált a már korábban ismert nagy árok és a kis földbeásott házak összefüggése. A házak - 1967-ben hármat tártunk fel - két sorban követik a többszörös tagolású nagy árok É-D-i irányú szakaszát a Ny-i oldalon. A házak soraiba kút, illetve más rendeltetésű nagy gödör illeszkedik. A település másik jellegzetes szakaszán közvetlenül a humuszréteg alatt gyengén kiégett tűzhelyeket, sekély gödröket, felszini település maradványait tártunk fel. A koraközépkori település területén koravaskori gödrök, szarmatakori vermek, szabadban lévő kemence és 15 m átmérőjű körbe hajló árok is előkerült. Az ásatás ideje alatt a középkori falu területén végzett szántás közben éremleletre bukkantunk. Kis fazékban XVI-ffl IL. sz-i pénzeket rejtettek földbe. Az éremlelet 1834 magyar,erdélyi, lengyel dénárból, valamint 42 különböző tallérból áll /a pénzlelettől mintegy 50-60 m-re néhány évvel ezelőtt másik hasonló lelet is előkerült./ Munkatárs: S. Lovag Zsuzsa /"B"/ — Kovalovszki Julia 79. Dörgics e /Veszprém, m., veszprémi j./ /XLV./. A XIII. sz.-i egyenes szentélyzáródású, egyhajós, tornyában kegyúri karzatos kiképzésű templomhoz a XIV-XV. sz. fordul óján sekrestyét épitettek. Kisebb mértékben belül is átalakították^ majd 1754-ig használták. E tartós használ at eredményezte, hogy a temető általunk feltárt szelvényében a temetőkeritésen kivül talált sirok késeiek: XVII-XVIII. századiak. A templom melletti kőház L alakú, 8 helyiségből áll. A cimterem falhoz épitett 12x7 m-es, két helyiségből álló házat és a részben a meneteles domboldalba vágott, átlagosan 1,5-1,6 m magas felmenő falu, két helyiségből és az előttük húzódó széles folyosóból álló 11,5x9 m-es másik épületet keskeny, 8x3,5 m-es, 3 kis helyiségből álló szárny kötötte össze. Az egyes részek más-más időpontban, a XV—XVI. sz. folyaman épültek, a kisérőleletek /köztük a rombadőlt cserépkályha ás az érmet/ a komplexum leégeset a XVI.sz'. közepére datalják.
