Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1967. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/21. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1968)

Rómaikori barbár

- 34 ­Dobo z /Békés m., gyulai j./. L. 58. o.-t, Felgy ő /Csongrád m., szentesi j./. L. 62. o.-t. Hatvan—Gombos puszt a /Heves m./. L. 25. o.-t. Ipolytölgye s /Pest m., szobi j./. /XLYIII./. A dunakanyari leletmentő ásatások keretében 1967-ben a Ganádi patak jobb partján, a régi Ipoly-parton végeztünk vizsgálati feltárásokat.Késő- bronz­kori telepnyomok mellett két i.u. I-II.sz.-i, lakóház maradvá­nyait tártuk fel. Közreműködött: Torma István /Hl./ Erdélyi István Jászszentlászl ó /Bács-Kiskun m., kiskuf élegyházl j./ /XIV./ A falu Szánk község felé részén \ mélyszántással szar­matakori temetőt bolygattak meg. A friss szántásból felszínre ke­rült leletet - köztük egy öntött bronz patera nyél, Artemis ábrá­zolással — a községi honismereti körnek adták át. /Ta/ Horváth Attila Kardoskut-Hatablakl dül ő /Békés m., orosházi j./ /XXV./. Megyaszali Sándor tanyájától É-ra, szántás közben szarmatakori kézi malom felső kövének egyik felére bukkantak. Terepbejárásunk­alkalmával kitűnt, hogy a kő szarmatakori telepről való, mely a felszíni nyomok /cserepek/ tanúsága szerint a szomszédos Szendi József és Strinc Pál-féle tanyák területére is átnyúlik. /Ta/ if.i. Olasz Ernő Kardoskut-Pusztaközpon t /Békés m., orosházi j./ /XXV./. A tanyaközpont melletti partos részen a "Ticser" dülő D-i részén, mélyszántásnál a partvonulat legmagasabb részén sok edénycserép, állati csonlL'é vesszőlenyomatos paticsdarab került napfényre. A helvszini szemle megállapította, hogy a szántás egy III-IV. sz.-i szarmata települést bolygatott meg. A telep a dülő mindkét olda­lára kiterjed. Temető az emeletes élt. iskola környékén van. . A most előkerült cserepek a szürke, korongon készült áru csoportjába tartoznak, de vannak köztük durva, kézzel formált da­rabok is. Előkerült néhány terra sigillata tál barbár utánzaté-

Next

/
Thumbnails
Contents