Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1965. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/20. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1966)

Őskor

- 6 méretű, hulladékokkal megtöltött gödör került elö. A házak omladékát a szántás erősen megbolygatta, Ennek ellenére két házban a tűzhely maradványát is megtaláltuk, Az omladékok között és alatt edények hevertek. Az egyik házomladék alatt 18 edény, őrlőkövek, csiszolt és hasított kőeszközök,szilánkok voltak.Az egyik házban egy csomóban talált 30 db lapos nehezék, szövőszék meglétére utal. A házak mellett és alatt egyelőre megállapíthatatlan rendszer szerint elhelyezett zsugorított csontvázak feküdtek, szegényes melléklettel,csupán 1-3 edényt,kőbaltát, buzogányt és néhány gyöngyöt tettek a sirba. A házakból és gödrökből előkerült leletanyag igen gazdag. Festett edények,idoltöredékek, kő- és csonteszközök kerültek elő igen nagy szómban. /Ta/V Kallcz Modor Ács-Vaapuszt

a /Komárom m., komáromi j./. L. 29 .o.-t. 1. Árokt

ő /Borsod - Abauj - Zemplén m,, mezőcsáti j./ /XVII./.A feltárás tisztázta a bronzkori települési rétegekből álló kisebb emelkedés időrendjét. Először a későhatvani kultura népe telepedett meg itt, majd a füzesabonyi kultura korszaka váltotta fel. A rétegsor átlag 280 cm vastag volt, a domb szélén azonban a 4 m-t is elérte. Az előkerült, tapasztott aljú, cölöp lyukakkal körülvett házmaradványok, tűzhelyek rekonstruálható képet adnak a települési formáról. A nagymennyiségű leletanyag között több ép edény, agancskapák, kőbalták is voltak. Előkerült egy bronz lándzsa és egy peremes véső. Az Észak-Alföld-i bronzkor időrendjének pontosabb meghatározásához ad fontos adatot az ásatás és megállapítható, hogy a korai bronzkor második felétől a későbronzkor kezdetéig folyamatosan települtek a Dongóhalmon. A bronzkori településen kivül egy koravaskorl hamvasztásos sirt is feltártunk, mely a Hallstatt C periódusba tartozik. /Till/ Kemenczei Tibor