Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1965. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/20. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1966)

Árpádkor – Középkor

- 93 129. Mohács-Hajlok par

t /Baranya a.,mohácsi j.//XXVI./. A varostól D-re eső Duna-érteret övező magasabb dombvonulaton, a Mohács-udvari ut baloldalán levő un. Hajlok-parton földkitermelés közben középkori téglasirok kerültek elő. A ^ leletmentő ásatással - a megmaradt alapfalak és a már kiszedett falnyomok alapján - tisztáztuk az árpádkor! telep két gödörháza fölött egy középkori templom alaprajzát. A templom hajója téglalap alakú, mely félkörives szentéllyel záródik.A szentély, ill. a hajó É-i oldalához kicsiny, négyzetes alaprajzú, ugyancsak félköríves szentéllyel záródó épitmény, kápolna vagy sekrestye csatlakozik. A templom körül feltárásra került a középkori temető egy része is. A sirok legtöbbje téglasir volt, A templom és temető kora a XlII-XV.sz.-ra tehető. - Részt vett: Visy Zsolt egy.hallgató. /Lm/ Béndi Gábor 129. Mohács, Pécsi köz 7

. /Baranya m./ /XXVI./. Családi ház alapozásakor GO cm mélyen egy kő alól 176 db XIII.sz.végi, XI7.sz.-i bécsi dénár került elő. A lelet nem edényben volt; csupán kő fedte, vagy gyorsan pusztuló anyagbanrejtették el. Gedai István 130. Nó grádma re a1-Ke rekdom

b /Nógrád m., balassagyarmati j./ /II./. A kisméretű középkori földváron végeztünk próbaásatást. A földvár K-i oldalán átvágtuk az árkot és a sáncot. A feltöltési rétegből árpád- és későközépkori kerámia került elő.A sánc átvágásakor sikerült megfigyelnünk két cölöpsor nyomát,amelyek egymástól kb. 1 m távolságra húzódtak. A földvár D-i oldalán, a plató szélén két keskeny cölöpsor, majd ettől kb. 3 m-re,lejjebb egy vaskos cölöpsor nyoma látszott. Ugyancsak árpédiori kerámiát találtunk ezen a területen is. Az ásatás folyamán megállapíthattuk, hogy a földvár az Árpád-korban létesült és a későközépkorban is használták.