Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1965. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/20. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1966)

Árpádkor – Középkor

- 84 115. Esztergom-Vá

r /Komárom m./ /XLIX./. TKFA keretből végzett kutatás az esztergomi várbegy D-i felén. Az 1966.évben a középkori palota teljes területén és a kaputorony környékén végeztünk feltárási munkákat. A korábban helyreállított palota belsejének földszinti helyiségeiben,a lakótorony aljában, a két kis zárt udvaron dolgoztunk, s tisztáztuk a közép- és rómaikori rétegeket, bővítettük a kora-árpádkori és római épületekre vonatkozó ismereteinket. Ugyanitt az emeleti helyiségek kutatása hozta a legérdekesebb eredményeket. A középkori helyreállított palota D-i szakaszában a harmincas évek ásatásai során ui. több olyan emeleti helyiséget tártak fel, melyeknek többé-kevésbé épségben maradt középkori vörösmárvány padlóját nem törték át s igy az alattuk levő földszinti szakasz mind a mai napig ismeretlen maradt. Ez évben, ill. egy helyiségben még 1965-ben - az OMF kőszobrász részlegének segitségével - felszedtük az egyébként is restaurálásra kerülő vörösmárvány burkolatot. A Vitéz János stúdióban korábbi padlószint maradványai alatt előkerült kora-árpádkori palota körkápolnája és egy, a kápolnát közvetlenül körülvevő fal maradványai /ez utóbbinak kisebb részlete 1965ben az un. Szt.István kápolnában mutatkozott/. A körkápolna külső homlokzatának egy szakaszát és egy csatlakozó épületfalat az emeleti háromszögű bejárati terem belsejében sikerült felszínre hozni. Az emeleti keskeny folyosónak és a két mellékkápolnának felbontása a III.Béla-kori építési munkamódszerekbe nyújtott érdekes betekintést. A kaszárnya előtti udvarszakaszon végzett ásatások a kora-árpádkori palota néhány falrészlete mellett elsősorban római épületmaradványokat hoztak felszínre,többek között kirajzolódott az 1965-ben már feltételezett horreum alaprajza. A római falak alatt mindenütt jelentkeztek a kelta település nyomai.