Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1965. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/20. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1966)

Rómaikori barbár

- 49 58. Kelebia-Vermes járá

s /Bács-Kiskun m., kiskunhalasi j./ /!./. A Kőrös medrébe nyúló, abból szigetszerűen kiemelkedő domb tetején egyetlen női sir került elő,melynek leletanyaga /két arany fülbevaló, félholdalaku csüngő, bordázott és Ö8szesodrott csövecskék, gyöngyök, orsógomb,edénytöredék/ az I.pontus-garmán emlékcsoportba sorolható és az i.sz. III. sz.-ra datálható. A területről szórványosan bronzkori és középkori cserepek kerültek elő. /Ta + Lm/ Kőhegyi Mihály Kisköre-Gá

t /Heves m., hevesi j,/. L. 16.o.-t, Kunszentmiklós - Középszenttamá

s /Bács-Kiskun m., kunszentmiklósi j./. L. 56.o.-t. 59. Orgovány-Királytany

a /Bács-Kiskun m., kunszentmiklósi j./ /XIV./. A falutól mintegy 2-3 km-re,a keskeny nyomtávú vasúttól K-re, erózió következtében emberi csontvázak kerültek felszínre. Az ásatáskor 30 szarmata és hunkori sir, 8 hulladékgödör és na^obb összefüggő gödör egy része került feltárásra.A sirok egy része jellegzetes szarmatakori leletanyagot tartalmazott Hadrianus és Antoninus ezüstérem mellett. E sirok között többszörösen kirabolt és bolygatott, gyakran koporsós temetkezések kerültek elő. A megmaradt csekély leletanyag, carneol, borostyán, festett pasztagyöngyök, vaskés, fibula és karkötő, a későbbi kormeghatározást támasztják alá.Néhány sirban a sir megjelölésére szolgáló vastag hasáb-alaku faoszlop nyomait lehetett megfigyelni. A temető területén a müveit talajban szórványosan a péceli kultura cserepei, továbbá korabronzkori edénytöredékek, bronzlunula kerültek elő. /lm/ H.Tóth Elvira