Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1965. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/20. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1966)

Őskor

- 14 16. Juta-Gagarin dül

ő /Somogy m., kaposvári j./ /L./. á területen a kaposvári Rippl-Rónai Muzeum korábban a korai bronzkorba sorolható lakótelepet tárt fel. Ezévben a JATE Ókortörténeti és Régészeti Intézetének tanásatása során a nagykiterjedésű telep többrétegűnek bizonyult. Négy helyen húzott kisebb kutatóárkokkal a rétegviszonyok tisztázását tűztük célul. A legrégebbi lakók az idősebb vonaldiszes kerámia telepesei voltak.E korba sorolható kulturréteg és hulladékgödrök - egyben emberkoponya is volt - kerültek felszinre.Elég gazdag anyaggal képviselt a rézkori települési réteg is, amely valószinüleg a balatoni csoport /esetleg sajátos, helyi változatban/ házát és hulladékgödreit adta.A bronzkort vékony kulturréteg képviselte.A község határéban végzett terepbejárások koravaskori /?/ tumulusokról, római és középkori leletekről szolgáltattak adatokat. Az ásatáson a JATE Bölcsészettudományi Karának 10 hallgatója vett részt. /Ta + JATE/ Gazdapusztai Gyula-Draveczky Balázs Kazsok, Fehéregyház! dül

ő /Somogy m., kaposvári j./. L. 36.o.-t. 17. Kál - Kompolt - Kápoln

a /Heves m., füzesabonyi j./ /IV./. A három község hármashatára közelében az un. "Csörsz érok"-kutatás keretében ásatással óhajtottuk tisztázni az un. Kis ároknak a Hazael Hugó 1755. évi térképén kirajzolt vonalának helyét,

ill. az általa feltüntetett elágazás létezését. Kál és Kompolt határán fel is leltük és át is vágtuk az egykori árkot, amely itt W átmetszetü volt. Az egykori töltés helye alatt a bronzkori pilinyi kultúra 3 urnasirjára találtunk /kb. 300 m-re délebbre tőle, a Tüzkövesparton a telepet is felfedeztük. Az első átvágástól kb. 1 km-re K-re, a káli határ Kisárki dűlőjében légifénykép útmutatása alapján rátaláltunk a Kis ároknak D-i ágára, mig tőle 100 m-re É-ra, már a kápolnai határ szélén az É-i ágra.Mindkét árok egyszerű V alakú átmetszetü volt. /"B'V Patay Pál