Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1965. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/20. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1966)

Árpádkor – Középkor

- 106 ­Ti sz avalk-Kende rf öI A ek /Borsod-Abaúj-Zemplén m., mező­kövesdi j./. L. 26.o.-t. Udva r /Baranya m. f mohácsi j./ /XXVI./. A község ÉNy-i határszélén fekvő "Törökdombon" /amely nem tévesztendő össze az ettől ÉK-re, a Duna-ártérszélen emelkedő, hasonló nevű dombbal/t kora-árpádkori kerámiával datálható település-nyo­mokra akadtunk, földbevájt házakhoz tartozó kemencékkel./Ta/ Papp László Vaszar-Tóré t /Veszprém m., pápai j./. L. 27.o.-t. 149. Velemér, Rk.templo m /Vas m., szentgotthárdi j./. A XIII.sz.végén épült, egyhajós, Ny-i tornyos nyolcszög, há­rom oldaléval záródó szentélyű, támpillérek nélküli, átmene­ti stilusu falusi templom. A lábazatot, nyíláskereteket és párkányrészleteket kivéve, téglából készült. Belsejét Aquila János 1378-ban készült falfestményei diszitik, melyek nagy­összefüggő felületen maradtak fenn. A kutatás fő célja az e­redeti járószintek megállapítása volt.A belsőben a legujabb­kori cementpadozat alatt előkerült a mult századi téglapad­ló. A felszintől 40 cm-re tömör sárga esik jelezte a XIV,sz.­i padlószintet.A szentély D-i falánál 75 cm mélyen tömör le­tapasztott réteget találtunk, mely a XIII.sz.-végi padlóni­vót jelzi. Ehhez a szinthez festett, vakolt felület tarto­zik. Az eredeti gótikus küszöbkő is előkerült. Az épület kül­ső szintje a középkori nivónak megfelelő. Körben a templomot domb övezi, de keritőfal nyoma sehol sem mutatkozott. A ré­gészeti kutatással párhuzamosan folyt a kivitelezés. - Ter­vező: Vladár Ágnes. /OMF/ Kozák Éva

Next

/
Thumbnails
Contents