Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1965. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/20. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1966)

Árpádkor – Középkor

- 104 146. Tiszaeszlár-Bashalo

m /Szabolcs-Szatmár m., tiszalöki j,/ /IV./. Az árpádkori falu É-i széle közelében kijelölt szelvényekben egy kissé kanyargó, nagyjából K-Ny-i irányú árkot tártunk fel, Szzel a nagyobb méretű árokkal párhuzamosan még két keskenyebb és sekélyebb árkot figyeltünk meg. Az árkok közelében verem is előkerült, amelyben vázlatos edénytöredékeket találtunk. Lakóházra a feltárt szelvényekben nem bukkantunk.Folytattuk a településhez tartozó temető feltárását is, eddig összesen 24 árpádkori és két császárkori sirt bontottunk ki. Az árpádkor! sirokból S-végü hajkarika, Szent László és Kálmán pénze, gyürü került elő, a császárkori sirokban ezüst és bronz rohakapcsolótü, nyakperec,gyöngysor, karperec, edény stb. Az egyik sirban Vespasianus érme volt. - Részt vett: Mesterházy Károly /Debrecen/ és Dávid Katalin. /"A"/ Kovalovszki Julia 147. Tiszanána-Őuán

a /Heves m., hevesi j./ /X./.A mult évi ásatás folytatásaképpen a földhát legmagasabb részén a középkori Tiszanána templomának maradványait tártuk fel.A 16 m hosszú, 8,9 m széle3 gótikus templom szentélye a nyolcszög három oldalával záródott.Szentélyét a hajótól lépcső választotta el. Alapozása és fala kőből épült, legtöbb helyen csak szétbontott alapozását találtuk meg. Szentélyéhez a templom felépitése után sekrestyét és ehhez csatlakozó előteret /kisebb helyiséget/ épitettek. A templom belsejében és közvetlen közelében,körülötte összesen 81 sirt bontottunk ki. Melléklet kevés 3irban volt. Az egyik sirból ezüst karikagyűrű, kontytü és I.Ferdinánd 1540-ben vert denára került elő. Egy másik sirban fémszállal átszőtt főkötőt,vállfűző maradványait, a jobb kéz ujjcsontjain ékköves arany- és aranyozott ezüstgyürüt találtunk, melyeket a XVI.sz.végére, XVII.sz.elejére határoztuk meg. A templomot a XIV.sz.-ban,vagy a XV.sz. elején épitették és a XVIII.sz.közepéig állt fenn.